A gazdag, fiatal lány, aki beállt elrablói bűnszervezetébe:

„Hány éves a Mama? – kérdezem a férjemet, mert az ő nagymamája. – Nyolcvankettő – feleli. – De már tíz éve is annyi volt – mondom erre én. – Akkor lehet, hogy már egy kicsit idősebb – ért velem egyet.” Iliás-Nagy Katalin csodálatos fotóriportja következik Margit néniről, aki még kútról hordta a vizet, teknőben mosott, kemencében sütötte a kenyeret, biciklivel tolta haza „nagy hassal” a tetőhöz szükséges deszkát, és látta a bombákat világítani Debrecen felett.

Irigyeljük, de nem sajnáljuk tőle: a szupermodell megdolgozott a sikerért, és példakép lehet mindannyiunk számára.

„A nőkre a XVII. században tulajdonként tekintettek, ami azt jelentette, hogy a feleségeknek nem volt beleszólásuk az életük alakulásába, rossz házasság esetén pedig nem számíthattak a törvény segítségére. A vágy tehát a szabadság volt. És a megoldás? Férjgyilkosság.” A módszer pedig: méreg

A miénkhez hasonló élményekről olvasni rendkívül megerősítő élmény lehet. Végre kiderül, mi a bajunk, és az is, hogy nem vagyunk egyedül. Ám ha nem keresünk fel szakembert, az öndiganózis könnyen félrevihet minket, és csak tovább ront a helyzeten.

„Ahhoz a generációhoz tartozom, amelyik nagyon sokáig élt úgy, mintha nem lenne holnap, mintha velünk nem fordulhatna elő, hogy megöregszünk, és nem tudunk már napi 8-10-12-14 órát dolgozni. Mi bizony csak úgy a negyvenhez közeledve kaptunk észbe (ha egyáltalán), és tettük fel magunknak a kérdést, hogyan fogunk megélni majd az állami nyugdíjunkból? (Sehogy.) Vagy: mi lesz a szeretteinkkel, ha valami okból kiesik a jövedelmünk?”

Gyógypedagógus szerzőnk ezúttal egy olyan férfi történetét osztja meg velünk, aki egy daganat miatt húsz évvel ezelőtt kerekesszékbe kényszerült, ám ez a tény nem gátolta meg abban, hogy megvalósítsa álmait. Ismerjétek meg Lászlót!

A világutazó Trembácz Éva Zsuzsa – aki a világ számos pontján élt – azt vallja, hogy a tökéletes boldogságot egy olyan prózai dolog is jelentheti, mint az, hogy valaki elmosogat helyetted.