Létezik egy biológiai sajátosság, amelyben a barátok osztoznak anélkül, hogy tudnának róla
Valójában nagyon hasonlóan működünk, mint a kutyák – csak nem tudunk róla.
Valójában nagyon hasonlóan működünk, mint a kutyák – csak nem tudunk róla.
Előre szólunk: nem könnyű leállni a hirdetések nézegetésével.
Mi a közös bennünk és, mondjuk, A Tinder-csalóból megismert szélhámosban, amikor okosabbnak hisszük magunkat másoknál? Hát az önámítás!
Emberek életét tette tönkre, mégis ezrek kíváncsiak a tanácsaira. Így él ma Jordan Belfort a tőzsdei csalások után:
Azt hiszed, hogy az ismert és elismert gyerekjogi szakember mindig mindent szuperjól csinál szülőként? Hát nem. Ahogy te sem. Ahogy mi sem. Hál’ istennek.
„Mondok két megdöbbentő számot: a sporttechnikai mozgásokat tizenegy, a versenyeztetést pedig csak tizennégy éves kortól kellene elkezdeni” – hívja fel a figyelmet Sági Andrea sportpszichológus. A szakemberrel az eredménycentrikusság veszélyeiről beszélgettünk, és arról, hogyan segíthetünk a gyerekeknek megőrizni a mozgás örömét.
Hogyan lehet önmérsékletet gyakorolni egy túlfogyasztásra ösztönző világban? Ahhoz, hogy kiegyensúlyozott életet élhessünk, fontos megérteni a fájdalom és az élvezet közti kapcsolatot. Ebben segít Anna Lembke Dopaminkorszak című könyve. Ajánló.
„Igen, nagyjából lehet, hogy túl van a nehezén – aztán meg jön valami, és visszalöki. Bejelentenek egy elcseszett törvényt, csalódik valakiben, elront valami fontosat, mit nagyon jól akart csinálni. Akármi lehet. És ha már (még) minden tagja sajog, akkor nehezebb feltápászkodni. Hiába állsz ott a stopperrel mellette.”