A magyar nők átlagosan napi két órával több láthatatlan munkát végeznek, mint a férfiak. Ez heti 14 óra. Évi több mint 700 óra. Egy teljes hónapnyi idő – minden évben. Nem lehet, hogy rózsa helyett, vagy mellé némi szemléletváltásnak is örülnénk nőnapon?

Két doboz tejföllel kezdődött, ma pedig tízezrek fordítják meg a csomagolást a boltban Kovács Kornél hatására. A webfejlesztőből lett tudatos vásárló szerint minden információ ott van a címkén – csak tudni kell olvasni. De mi történik valójában a csirkemellel, és tényleg vizet fizetünk húsárban?

Humor? Tisztelet? Tolerancia? – a hosszú házasságok receptje sok összetevős, és családról családra változik. Ágnes és Béla több mint fél évszázada kötötték össze először az életüket. Ők abban hisznek, hogy a vitát nem szabad hangos szóval tovább szítani, míg a húszas éveikben járó Buse és Dani szerint az apró figyelmességek és meglepetések is kulcsszerepet játszanak.

A memoritereknek számos fontos hozadékuk van, csak nem mindegy, hogyan alkalmazzák őket az oktatásban. Újraolvasó.

Az első ember, akit megpillantottam, egy hatvan körüli nő volt, vastag bokáját fehér klumpába bújtatta, virágmintás otthonkát viselt. Kék-fehér csíkos műanyag szatyrot szorongatott, amiből egy félliteres Fütyülős-üveg kandikált ki, meg egy vadvirágokból font szegényes csokor. Ekkor tudatosult bennem igazán, hogy hazaértem. Újraolvasó.

Laura Spanyolországban nyaralt, amikor felhívták: megszületett a kislánya, akire évek óta várt. A negyven fokban sprintelt a szándéknyilatkozat kinyomtatásáért, itthon pedig hetekig a kórházban ringatta és etette Emmát úgy, hogy a bürokrácia lomhasága miatt papír nélkül csak egy „szomszédnak” számított.

Ez egy olyan könyv, amit jó lett volna gyerekként olvasni, de még most sem késő!

Gyerekvállalás és döntési magány a Mambo Maternica filmben – hol vannak a női közösségek? Tóth Flóra gondolatai a film kapcsán.