„Érdemes elgondolkodni, miért ragad meg bennünk jobban egy-egy jelenet vagy szereplő” – mondja Borbély Zsuzsa irodalom- és filmterapeuta, aki Simon Eszterrel beszélte át, milyen önismereti lehetőségeket tartogatnak az egyes műfajok a meséktől kezdve a krimiken át az olyan sorozatokig, mint a Jóbarátok.

Míg a nézőből talán undort váltanak ki a csúszó-mászó ízeltlábúak, addig Szabó Mariann-nak, a Bogárétel Alapítvány létrehozójának a béke szigetét jelentették egy mérgező közegben, és az esélyt egy önállóbb, szabadabb életre.

Min múlik az, hogy egy munkahelyet az ott dolgozók is családbarátnak tartsanak? Kellenek-e extra lehetőségek, vagy elég, ha „csak” rugalmas munkaidővel segítik a lelkiismeret-furdalástól mentes, de legalábbis ahhoz közeli szülői létet? Szakemberek és családos munkavállalók szólalnak meg a témában.

Andrea megrendítő története nemcsak a szexmunka sokszor kegyetlen világába kínál betekintést, hanem arra is bizonyíték, hogyan lehet a traumáinkkal való szembenézésen keresztül új életet kezdeni.

A jelenlegi árak mellett sok középosztálybeli családnak sem fogja futni arra, amire korábban. Mit lehet tenni azért, hogy az ünnep mégse az anyagiakon való aggódásról szóljon? Erről kérdeztek banki szakembereket.

Dupla Madonna koncert, kutyaharapás, fájdalmasan szép szembenézések, régi kapcsolódások, könnyek, család, felismerések, új szokások – Steiner Kristóf őszintén elmondja, hogy van.

Wilson Luca elolvasta Bibók Bea Ellopott gyermekkor című könyvét, és a parentifikáció kapcsán sok mindenben magára ismert. Úgyhogy leült, hogy fiktív levelet írjon a pszichológusnak!

Vannak magyar megyék, ahol 100 szülésből 50, és kórházak, ahol 100 szülésből 56 császármetszéssel végződik, amit sokan traumatikus élménynek, kudarcnak élnek meg, a folyamat maga pedig hatással van a csecsemő táplálására, de az anyasághoz való viszonyunkra is. Az biztos, hogy a császáros szülés démonizálása semmiképp nem megoldás, de ezekről a hatásokról beszélni kell.