Nem hiszel a játszmákban? Az lehet. De a világ nagy része hisz bennük, és műveli is őket nap mint nap. Te sem kerülheted el. Nem kötelező beszállni a Nagy Befolyásoló Játékba, de jó, ha felkészíted magad arra, hogy észrevedd a maniplulátorokat, és kezelni tudd őket. Ne hagyd magad!
Tudjuk, hogy nem szokás kiteríteni a lapjainkat. De mikor érdekeltek minket a szokások? Szóval szerintünk beszéljünk nyíltan arról, hogy a WMN kislányból fiatal nő lett, és nekünk szükségszerűen el kellett kezdenünk úgy is viselkedni. Például azzal, hogy már reklámok is vannak az oldalunkon. Nehogy még a végén ne érjük meg az öregasszonykort! Ugyanis ez minden vágyunk.
Meddig kell adni ahhoz egy kapcsolatban, hogy az ember kifogyjon a reményből? Meddig lehet benne maradni egy méltatlan helyzetben? Vagy tényleg „boldogok a lelki szegények", és ha elég türelmesek, valóban az övék lesz a „mennyek országa"? Olvasónk története az ágyszéli társas magány kellős közepéről.
Kormos Anett kivitte a piacra a lányait. Nyugi, nem őket akarta eladni – bár lehet, hogy még ez is megfordult a fejében. Azért mentek oda, mert a nagyobbik szerette volna elkölteni a zsebpénzét. Vajon sikerült neki? Egyáltalán, kell zsebpénzt adni a gyereknek? Ha igen mennyit? És mikortól? Szerintetek?
Ajjaj... Gabi holtpontra jutott. Persze várható volt, hogy bekövetkezik, mert természetes velejárója minden életmódváltásnak. De reménykedtünk benne, hogy nem most, nem így, nem ennyire. Ilyenkor három dologra van szüksége az embernek: támogató szakemberekre, pihenésre és drukkolásra. Ugye, tudjátok, mi a ti dolgotok?
Szörnyülködés helyett menj el inkább szűrésre! Nyavalygás helyett figyelj magadra! És ne hidd, hogy rákot csak más kaphat, te nem. Szentesi Éva nem azt mondja, hogy rettegj. Hanem azt, hogy légy tisztában azzal: csakis te vagy felelős a saját egészségedért. Tedd meg magadért, hogy jobban odafigyelsz az életedre.
Vendégszerzőnk az elmúlt nyolc évet a hazájától távol töltötte. Kontinensről kontinensre költöznek a férjével, attól függően, hogy az élet hova szólítja őket. Bő három éve pedig már a kislányuk is velük költözik. Vajon milyen gyerekkora van valakinek, aki ebbe az életformába született bele?
Egy gondolat. Egy érzés. Egy szerelem. Van, ami igaz belőle?