-

Teljesen lerágott csont, hogy már gyerekkorban is milyen nagyok az elvárások: minden kislány legyen szép, kedves, mosolygós, segítőkész, hosszú hajú és vékony. Igen, az hogy okos is, nem szerepel a listán. Néha én is beleragadok abba, amit a társadalom sugall, és ritkán, de én is így gondolkodom... zsigerből. Aztán szerencsére korrigálok, ilyenkor örülök, hogy nem járt el a szám a leszépezéssel, hanem a kislány, kamaszlány, csaj, nő teljesítményéről nyilatkoztam elismerően.

Persze nem baj, ha szép, de a lényeg mégsem ez. A buta tekintet mindent visz, mert ne legyen senkinek bamba arca, se lánynak, se fiúnak! Én azt kedvelem, ha egy lány/fiú érvel. Logikusan felépítve, meggyőzően. Hogy akkor is lenyűgöz a mondanivalójával, ha nem értünk egyet, hogy nem vág a szavamba, és nem gondolja, hogy a nagyobb hangerő az állítása igazságtartalmát növeli. Jaj, bocs ezt az utóbbi kettőt a férfiak szokták, jellemzően. Érdemes megnézni a Clinton-Trump vitát, hányszor vágott közbe Trump. De elszúrta.

A higgadt érvelés mindent visz. De ezt is tanulni kell. Akkor, amikor a női léttel az érzelmeket párosítják, természetesen a férfi léthez pedig az értelmet helyezik, meg kell tanulni a higgadt létezést.

Mert nagyon könnyű átcsúszni a hisztis, idegbeteg, „mindjárt menstruáló" nő szerepébe, illetve a másikba: a bőgőmasináéba. Nehéz jónak lenni.

Ha pedig mégis összejön, akkor lehet, hogy azzal gyanúsítanak: ez betanult, nem őszinte viselkedés.

Erről, meg a neten terjedő videóról jutott eszembe, ahol egy kislány érvel arról, mennyivel érdekesebbek, izgalmasabbak a fiú pólók a maguk vagány, inspiráló felirataival, mint a lányos darabok, amelyek nem annyira üzenetcentrikusak, sokkal inkább rózsaszínek, virágos vagy lepkések. Itt tudjátok megnézni a pár perces videót (angol nyelvű, de a lényeg – szerintem – mindenki számára kiderül belőle):

Meg is kapta a magáét Daisy, hogy betanult a szövege. És akkor mi van?! Lehet, hogy az. De az is lehet, hogy nem. Szerintem az utóbbi. Mert bizony az is lehet, hogy ez a nyolcéves gyerek olyan közegből, olyan családból jött, olyan szülői háttere van, ahol beszélnek ezekről a témákról. Az is lehet, hogy számukra, a kislány számára a női lét nem csupán a szépségről, a virágokról és a rózsaszínről szól. És ne higgyétek, hogy ez a beszélgetés úgy zajlik, hogy: gyere, kislányom, a vasárnapi ebéd után a női lét alternatív, nem a társadalom által elvárt kifejezéséről tartok neked előadást. Nem, így nem mész semmire.

Ehhez a tudatossághoz sok-sok beszélgetés kell, nyitottság és türelem. És az, hogy őt is meghallgatod. Ami sok szülőnek nehezen megy. Nem csak kötelezően, mantraszerűen megkérdezni, hogy mi volt a suliban, mert úgy persze hogy „semmi". Semmi nem volt... Ehhez beszélgetni kell. Akkor is, amikor nagyon pici, és „áh, úgysem érti".

Nem gagyogni kell, hanem beszélgetni vele és neki... már az elejétől fogva. Aztán figyelni, hogy ő mit kérdez, és válaszolni rá. Akkor is, ha fárasztó. Ez a szülő feladata, nem csak az anyáé, az apáé is. Ha választ kap a kérdéseire, megszokja majd, hogy akkor ő is válaszol a tieidre.

Nem azért, mert „én vagyok az apád/anyád", meg „amíg az én kenyeremet eszed, addig engedelmességgel tartozol", hanem azért, mert tudja, hogy a kommunikáció kétoldalú. Aztán a véleményét is elmondja, amit persze arra épít, amit tőled, a szüleitől látott és hallott. Az is lehet, hogy kamaszkorban ez megbomlik, mert, ugye, égő, amit a muter/fater tol, de ez csak időszakos, hisz minden, amiről beszéltél neki és vele, azt befogadja. Vagy meg akarja haladni azt, amit tőled tanult, vagy egyetért vele, de hogy kifejezi a véleményét, az biztos.

És bátornak is kell lenned. Olyanokról beszélgetni, amiről nem szoktak, mert például a nemi szerveinkre nincs is olyan szavunk, ami nem hoz zavarba. Vagy arról beszélni, hogy mi, felnőttek is tévedünk, sőt hibázunk, vagy hogy kiállunk a véleményünk mellett, felvállaljuk, de ha kiderül, hogy nem jó, akkor visszavonjuk.

Példát mutatunk a mindennapjainkban, a rohanós reggeleken a feszült délutánokban és (a reméljük,) nyugodt estéken. Ez nagyon fárasztó, de kifizetődő. Mert így garantáltan nem lesz bamba arcú a gyereked!

Törőcsik Edit