A TIME magazinban megjelent írás szerint azok a párok, akik a gyerek születése előtt közel azonos arányban végeztek házimunkát, a baba érkezése után már nem tudják ezt fenntartani.

A kutatásban részt vevő 182 párt arra kérték, hogy vezessenek naplót arról, mivel töltik a napjaikat (órára lebontva). Ezen kívül interjúkat is készítettek velük. Arra voltak kíváncsiak, hogy milyen terheket vállalnak, mennyit dolgoznak a munkahelyükön és mennyit otthon. Mindegyik pár női tagja gyermeket várt a kutatás idején, ezért azt is vizsgálták a szakemberek, hogyan alakul a szülők időbeosztása a gyerek érkezése után.

Az eredmények rávilágítottak arra, hogy a szülők valójában kevesebb házimunkát végeztek, mint azt gondolták.

Míg a baba megszületése előtt az anya és az apa is általában 45 órát dolgozott a munkahelyén és 15 órát otthon – tehát közel egyenlően vette ki a részét mindkét fél a házimunkából –, ez az arány a gyerek érkezése után alapvetően megváltozott.

Miközben a kutatásban résztvevő párok döntő többsége (95%) úgy nyilatkozott a terhesség idején, hogy szeretné fenntartani ezt az egyensúlyt, és hogy az apának ki kell vennie a részét a gyerek körüli teendőkből (fürdetés, etetés, öltöztetés), illetve fontos számukra, hogy az apa ugyanúgy részese legyen a gyerek érzelmi és fizikai fejlődésének mint az anya; ezt mégsem sikerült elérni.

Kilenc hónappal a gyerek megszületése után, a párok által vezetett napló drasztikus változást mutatott, és az interjúkból is úgy tűnt, radikálisan megnőtt a szülőkre nehezedő teher. A párok mindegyike úgy érezte, hogy legalább 50 százalékkal megnövekedett a rá eső munka. Míg korábban úgy nyilatkoztak, hogy hetente nagyjából 60 órát dolgoznak a munkahelyükön és otthon, a gyerek érkezése után ez felment heti 90 órára. Az apák és anyák is úgy érezték, hogy a munkahelyükön kevesebb időt töltenek, cserébe viszont otthon, illetve a gyerek körül többet. A nők azt is elmondták a kutatás során készült interjúkban, hogy kevesebb házimunkát végeznek mint a férfiak, de cserébe rájuk marad a gyerek körüli teendők java.

Miután azonban a kutatók feldolgozták a naplók adatait, kiderült, hogy mind az apák, mind az anyák rosszul gondolták a saját illetve a párjuk munkaterhelését. A nők heti hat órával kevesebbet foglalkoztak a gyerekkel, és körülbelül feleannyi időt töltöttek házimunkával, mint azt gondolták, viszont hat órával többet dolgoztak.

Az apák időnaplója még nagyobb eltéréseket mutatott: a gyerekkel töltött idő csak kétharmada volt annak, mint amit gondoltak, viszont öt órával többet dolgoztak a munkahelyükön. A legnagyobb különbséget azonban mégsem ezek a számok mutatták a valóság és az apák leterheltség érzete között.

A naplók szerint ugyanis, a férfiak mindössze heti kilenc óra házimunkát végeztek, ami egynegyede annak, mint amit az interjúk szerint gondoltak.

A kutatók fontos megállapításokat tettek arról, hogy a nők munkaterhe heti 56 óráról 77-re emelkedett a gyerek születése után (a férfiaké 59-ről 69-re nőtt). Ez nemcsak azt mutatja, hogy milyen különbségek vannak az apák és anyák között, hanem hogy mennyire fontos a szülők számára a megfelelő segítség és támogatás a gyermek születése után.

Szintén rámutatott a kutatás, hogy a vizsgált területen a nemek közötti egyenlőség (akármennyire is törekednek rá a párok) a gyerek születése után megváltozik, a nők túlterheltség érzése könnyen oda vezethet, hogy feladják a munkájukat, a gyerekek pedig a valóságban még kevesebbet látják az apjukat, mint ahogy azt a szülők gondolják, érzik.

A munka és magánélet egyensúlya nagyon fontos, és nem csak Amerikában, hanem Európában is komoly kihívásoknak vannak kitéve a párok – akár van gyermekük, akár nincs. Az EU 2012-es vonatkozó kutatási adatai szerint Európában egyedül a Skandináv országokban valósul meg a férfiak és nők közötti közel azonos munkamegosztás és munkateher. Angliában például a házimunka 70 százalékát a nők végzik egyedül. Ez az arány Görögországban 80 százalék.

Az Európai Unió adatai szerint  a magyar nőknek több, mint a 70 százaléka végzi egyedül a háztartási munkát, és ez az arány akkor sem változik jelentősen (69%), ha a nőnek van egy legalább heti 30 órás munkája.

Ezekkel az arányokkal egyébként Magyarország Bulgáriával és Horvátországgal megközelítőleg azonos szinten áll.