Közel 70 százalékkal nőhet a rákos megbetegedések száma 2050-re – Aggasztó előrejelzést közölt a WHO

–

Világszerte meredeken emelkedhet a daganatos megbetegedések száma a következő évtizedekben – figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) frissen közzétett jelentése. A szervezet becslése szerint míg 2024-ben 20,6 millió új rákos esetet diagnosztizáltak, addig

2050-re ez az érték elérheti az évi 35 milliót, vagyis 67 százalékos növekedés várható.

A WHO ugyanakkor hangsúlyozza: a számok mögött nem egyetlen ok áll.

• Egyrészt a világ népessége folyamatosan öregszik, márpedig az életkor önmagában is az egyik legfontosabb kockázati tényező számos daganattípus esetében.
• Emellett a diagnosztikai módszerek is sokat fejlődtek, így ma már jóval több daganatot fedeznek fel időben.
• A szakemberek szerint ugyanakkor a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az elhízás és más ismert kockázati tényezők továbbra is jelentősen hozzájárulnak a megbetegedések számának emelkedéséhez.

A jelentés szerint különösen az alacsony jövedelmű országokban várható jelentős növekedés, ahol a lakosság sokkal nehezebben jut hozzá a szűrővizsgálatokhoz, a korai diagnózishoz és a korszerű kezelésekhez. A WHO szerint

a globális egészségügyi egyenlőtlenségek miatt emberek milliói maradnak le olyan ellátásról, amely akár életet is menthetne.

A különbségek a túlélési esélyekben is látványosak

Míg a magas jövedelmű országokban az emlőrákos betegek ötéves túlélési aránya már meghaladja a 85 százalékot, addig a legszegényebb országokban ez 30 százalék alatt marad – de hasonló eltérések figyelhetők meg más daganattípusok esetében is. Isabelle Soerjomataram, a WHO-hoz tartozó Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) epidemiológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy míg Európa és Észak-Amerika egyes részein a méhnyakrák szinte eltűnőben van, addig a Szaharától délre fekvő afrikai országok közül többben még mindig ez a leggyakoribb daganatos megbetegedés.

A jelentés ugyanakkor nem kizárólag rossz hírekről számol be. Az elmúlt években jelentősen fejlődtek a daganatellenes kezelések, különösen az immunterápia, amely több előrehaladott daganat esetében is számottevően javította a betegek túlélési esélyeit. Emil Lou, a Minnesotai Egyetem onkológusa szerint ma már olyan betegek is hosszabb ideig élhetnek jó életminőségben, akiknél korábban erre alig volt esély. 

A daganatos megbetegedéseknél a legtöbbünknek még mindig a sugár- és a kemoterápia jut eszébe kezelési módként, pedig az elmúlt években újabb és újabb fejlesztések látnak napvilágot – erről korábban Dank Magdolna, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai klinikájának professzora beszélt Mezei M. Katalinnak adott interjújában. Egyre nagyobb figyelmet kapnak az immunterápiák és a célzott daganatellenes kezelések, amelyek nem általánosan pusztítják a gyorsan osztódó sejteket, mint a kemoterápia, hanem a daganatok konkrét biológiai sajátosságait veszik célba. Az idei Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (ASCO) konferenciáján bemutatott két, előrehaladott rákbetegeknél tesztelt új terápia is áttörésszerű eredményeket prezentált a klinikai vizsgálatok során, de azt is fontos hangsúlyozni, hogy attól még nagyon messze vagyunk, hogy ezeket általánosan alkalmazzák. A kutatók szerint a jövő a személyre szabott és kombinált terápiáké lehet, amelyek a beteg és a daganat genetikai jellemzőihez igazodnak. 

Visszaszorulóban a dohányzás, de a több a túlsúlyos

Biztató fejlemény az is, hogy világszerte visszaszorulóban van a dohányzás: a WHO adatai szerint 2010 óta 27 százalékkal csökkent a dohánytermékek használata. Emellett az országok 85 százaléka már beépítette a humán papillomavírus (HPV) elleni oltást a nemzeti immunizációs programjába, és míg 2019-ben a lányok 17 százaléka kapta meg az első adag vakcinát, ma ez az arány már eléri a 31 százalékot. A HPV elleni védőoltás kulcsszerepet játszik a méhnyakrák megelőzésében. Arról pedig épp nem rég írtunk, hogy a HPV-fertőzésről a közvélemény leggyakrabban a méhnyakrák kapcsán hall, ugyanakkor bizonyos vírustípusok a szájgarati daganatok kialakulásával is összefüggésbe hozhatók. 

A WHO szerint ugyanakkor egyre nagyobb problémát jelent a túlsúly, amely ma már több mint egy tucat daganattípussal – köztük a máj-, a hasnyálmirigy- és a vastagbélrákkal – hozható összefüggésbe, és ha ez a tendencia folytatódik, az komoly terhet ró majd az egészségügyi rendszerekre.

A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy

a daganatos megbetegedések jelentős része megelőzhető lenne.

A WHO becslése szerint az új esetek mintegy 40 százaléka ismert, befolyásolható kockázati tényezőkhöz kapcsolódik. A dohányzás kerülése, a mértékletes alkoholfogyasztás, az egészséges testsúly megőrzése, a rendszeres testmozgás, valamint a szűrővizsgálatokon való részvétel és az ajánlott védőoltások felvétele érdemben csökkentheti a daganatok kialakulásának kockázatát.

Nagy Andi