A BBC újságírói egy indiai álprofillal kezdték tesztelni az Instagram ajánlórendszerét, miután észrevették, hogy a platform akkor is egyre szexualizáltabb tartalmakat ajánl, ha a felhasználó nem keres ilyeneket. A hírfolyamban például olyan indiai nők bejegyzései jelentek meg, amelyek látszólag hétköznapi témákról – ételekről, az időjárásról vagy a mindennapokról – szóltak, de erotikus célzásokat tartalmaztak. Az új fiók ezután tíz hasonló profilt kezdett követni, és kevesebb mint egy hét kellett ahhoz, hogy pornót reklámozó fizetett hirdetések kússzanak be a hírfolyamba.

Néhány nappal később pedig már olyan hirdetéseket is mutatott az algoritmus, amelyek gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat árultak. Ezek a Telegram üzenetküldő alkalmazás csatornáira mutató linkeket tartalmaztak, ahol a felvételeket akár 99 rúpiáért, vagyis körülbelül 321 forintért is meg lehetett vásárolni.

Összesen mintegy 30 egyedi, gyermekbántalmazást népszerűsítő hirdetést talált a BBC, ezeket több fiók is megosztotta. A riporterek minden hirdetést és Telegram-csatornát jelentettek az indiai hatóságoknak is.

Amikor a BBC újságírói jelentettek az Instagramnak egy ilyen hirdetést, a platform 24 órával később azt a választ adta, hogy a bejegyzés nem sérti a közösségi irányelveket. A Meta később, a BBC megkeresésére azt közölte, hogy már a megkeresés előtt eltávolított több ilyen hirdetést és felfüggesztette az azokat közzétevő fiókokat, a BBC vizsgálatának eredményei alapján pedig további hirdetéseket, fiókokat és jogsértő tartalmakra mutató URL-eket is blokkolt.

Az ügy azért is különösen kellemetlen a Meta számára, mert a vállalat bevételeinek döntő része reklámokból származik. A cég januárban közölte, hogy a 2025-ös pénzügyi évben elért csaknem 200 milliárd dolláros árbevételének közel 98 százalékát a hirdetések adták, elemzők szerint pedig az Instagram önmagában is bevételeinek több mint 90 százalékát reklámokból szerzi. 

Ráadásul saját szabályzatuk szerint megjelenés előtt minden fizetett hirdetés átmegy a Meta hirdetésellenőrző rendszerén. Az automatizált folyamatban vizsgálják a képeket, videókat, szövegeket és hanganyagokat, valamint azt is, hogy kiket céloz a reklám, illetve milyen weboldalra vagy alkalmazásba irányítja a felhasználót a reklám. Ha a rendszer nem tud egyértelmű döntést hozni, a hirdetés emberi felülvizsgálatra kerül – ugyanakkor a Meta márciusban jelentette be, hogy a jövőben még nagyobb mértékben támaszkodik a mesterséges intelligenciára, csökkenti a külsős emberi moderátorok szerepét.

Lépett az indiai kormány

A BBC oknyomozó riportjának megjelenése után néhány órával az indiai kormány már be is kérette a Meta képviselőit, majd hivatalosan is felszólította a vállalatot, hogy azonnal tiltsa le a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat népszerűsítő hirdetéseket és bejegyzéseket. A vállalatnak emellett hét napon belül részletes magyarázatot kell adnia arra is, hogyan engedhették át ezeket a reklámokat az ellenőrzési folyamatok.

A Meta közleményében hangsúlyozta: zéró toleranciát alkalmaz a gyermekek szexuális kizsákmányolásával szemben, és fejlett mesterséges intelligenciával próbálja kiszűrni a jogsértő tartalmakat, de 3,5 milliárd felhasználó mellett folyamatos harcot vív azokkal a bűnözőkkel, akik új módszerekkel próbálják kijátszani a védelmi rendszereket, és visszautasította azt az állítást, hogy a hirdetési bevételeket a felhasználók biztonsága elé helyezné.

Madan Lokur, az indiai legfelsőbb bíróság nyugalmazott bírája aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Instagram egy bűncselekmény promótálásával kereshet pénzt, és úgy vélte, az ügy olyan súlyos, hogy akár hivatalból is eljárást indíthatna az indiai legfelsőbb bíróság. Hozzátette: bár az indiai jog bizonyos védelmet biztosít a közösségi platformoknak a felhasználók által feltöltött tartalmakkal kapcsolatban, ez nem jelenti azt, hogy a felelősséget teljes egészében elháríthatják.

Brian Boland, a Facebook egykori alelnöke – aki 2009 és 2020 között dolgozott a vállalatnál, és részt vett a hirdetési üzletág felépítésében – azt mondta, a BBC megállapításai bár ijesztőek, valójában nem lepték meg. Szerinte az Instagram algoritmusa nem tudatosan terel ilyen tartalmak felé, hanem azért juthat el idáig, mert elsődleges célja, hogy minél tovább a platformon tartsa a felhasználókat, ezért egyre szélsőségesebb és figyelemfelkeltőbb tartalmakat ajánl. Úgy fogalmazott:

ha a kattintások és a bevétel fontosabbá válik a felhasználók védelménél, az ilyen eredmények szinte elkerülhetetlenek.

A Telegram közölte, hogy 2026-ban több mint 274 ezer, gyermekbántalmazó tartalommal kapcsolatos csoportot és csatornát távolított el. 

Indiában 2025-ben 1,9 millió bejelentés érkezett a gyermekek szexuális kizsákmányolását ábrázoló tartalmakkal kapcsolatban az amerikai National Center for Missing and Exploited Children (NCMEC) nemzetközi CyberTipline rendszerébe, amivel az ország az Egyesült Államok után a második helyen áll. Telangana állam kiberbiztonsági hivatalának vezetője, Shikha Goel szerint a Meta platformjairól érkezik a legtöbb ilyen jelzés, ami részben annak is köszönhető, hogy a vállalat felismerő algoritmusai sok esetben sikeresen észlelik ezeket a tartalmakat. Ez ugyanakkor nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezeken a platformokon fordul elő a legtöbb visszaélés.

Nagy Andi

Kiemelt kép: Unsplash/Sylwia Bartyzel, Solen Feyissa