–

Nyolc egér egy tökéletes világban. Végtelen mennyiségű étel és víz, állandó hőmérséklet, puha fekhely, és nincs semmilyen külső veszélyforrás, sem ragadozó, sem betegség. Csak négy hím és négy nőstény egér a paradicsomban. 

Az idilli környezetet John B. Calhoun amerikai etológus és viselkedéskutató hozta létre, aki arra volt kíváncsi, hogyan hat a népesség növekedése és sűrűsödése a társas viselkedésre. Az 1940-es évektől kezdve vizsgálta patkányok és egerek közösségi dinamikáját, és sorra építette a mesterséges egérvárosokat.

Azt figyelte meg, hogy ha a rágcsálók zárt térben élnek, ahonnan nincs menekülési útvonal, a társas működésük idővel torzulni kezd.

Az első kísérletekben párhuzamosan dolgozott egerekkel és patkányokkal, ezek még egyszerű, részben természetesebb környezetek voltak – például elkerített kültéri terek vagy farmhoz hasonló, félig nyitott kifutók –, ahol azt figyelte, hogyan alakul a hierarchia, a szaporodás és a territóriumviselkedés, ha a populáció növekedni kezd, de az erőforrások és a tér már korlátozott. Később ezeket egyre kontrolláltabb, laboratóriumi rendszerek váltották fel, ahol már minden változót ő maga szabályozott: a táplálékot, a vizet és a fizikai környezetet is.

A 25. kísérletre minden összeállt. Calhoun 1968-ban minden addiginál nagyobb és fejlettebb élőhelyet épített az egereknek.

Utópiának indult, a társadalom felbomlását eredményezte

A marylandi Nemzeti Mentálhigiénés Intézet laborjában felépített egérváros egy közel három négyzetméteres kifutó volt, falain különálló apartmanokkal, amelyeket hálós alagutak kötöttek össze. Kisujjukat sem kellett mozdítaniuk, mégis mindent megkaptak a rágcsálók, amikre szükségük lehetett. A 25. univerzum – ahogy Calhoun hivatkozott a kísérletre – nyolc tökéletesen egészséges egyeddel indult, a kutató számításai szerint a rendszer közel négyezer egeret is kényelmesen elbírt volna.

A cikkben még szó lesz arról, hogy

• a kutató szerint már jóval a biológiai kihalás előtt megpecsételődött az egérutópia sorsa.
• De hogyan bomlik fel a társadalom szövete egy látszólag tökéletes világban?
• Mihez kezdenek a nőstény egerek, ha a hímek már nem védik a territóriumukat és utódaikat?
• Milyen következtetéseket vonhatunk le az emberi társadalmak működéséről a kudarcba fulladt egérparadicsom alapján?