Hiába egyre nagyobb probléma, alig ír a média a nők elleni erőszakról egy globális kutatás szerint

–

A vizsgálatot a londoni City St George’s Egyetem Újságírás és Demokrácia Központjához köthető kutatók készítették, nemzetközi együttműködésben, és ez az első olyan átfogó elemzés, amely hosszabb időtávon, globális szinten vizsgálja, hogyan mutatja meg a nőgyűlöletet és a nemi alapú erőszakot a média. Ehhez a GDELT nevű nemzetközi híradatbázisának összesen 1,14 milliárd, 2017 és 2025 között publikált online cikkét elemezték, és azt nézték, milyen arányban szerepelnek bennük a témához kapcsolódó kifejezések.

Az eredmények szerint 2025-ben mindössze a cikkek 1,3 százaléka foglalkozott a nők elleni erőszakkal vagy nőgyűlölettel

– ez a legalacsonyabb szám az elmúlt kilenc évben. A téma 2018-ban, a #MeToo mozgalom csúcspontján kapta a legnagyobb figyelmet, akkor 2,2 százalék volt ez az arány. Afrikában – ahol több konfliktusban is tömeges szexuális erőszak történik – még ennél is rosszabb a helyzet: 2024-re 1,18 százalékra esett vissza a kapcsolódó tudósítások aránya.

Julie Posetti, a kutatás egyik vezetője szerint ez egyértelműen a sajtó kudarca. Mint mondta, miközben a nőgyűlölet és az erőszak sok esetben politikai eszközzé válik, a média nem képes megfelelő súllyal kezelni a jelenséget, és nem mutat rá a mélyebb okokra sem.

A jelentés külön kitér a Jeffrey Epstein-ügy médiamegjelenésére is.

A kutatók közel egymillió, az üggyel foglalkozó cikket elemeztek, és azt találták: alig 0,1 százalékuk említi kifejezetten a nők elleni erőszakot.

Ezzel szemben a „hatalom”, „pénz” vagy „elit” sokkal gyakrabban kerül elő – vagyis a történetet inkább politikai és gazdasági botrányként keretezik, nem pedig a nők elleni rendszerszintű erőszak példájaként. A szexuális bűncselekmények miatt elítélt amerikai milliárdos ügyeiről szóló cikkeink itt érhetőek el.

Luba Kassova, a jelentés vezető szerzője szerint a legnagyobb probléma, hogy a tudósításokból hiányzik a nemi egyenlőtlenségek szempontja, „így a média nem jut el a probléma gyökeréig” – fogalmazott.

Pedig a számok drámaiak:

világszerte minden harmadik nő élete során megtapasztal fizikai vagy szexuális erőszakot, és minden kilencedik az elmúlt egy évben is áldozattá vált.

A valós arány ennél magasabb lehet, mivel sok eset soha nem kerül nyilvánosságra. Hogy ez elmúlt 16 évben Magyarországon ez hogy alakult, arról a Látlelet rovatunk vonatkozó cikkében olvashatsz.

Még mindig a férfiak beszélnek

A digitalizáció új dimenziót nyitott: kutatások szerint a nők akár 60 százaléka találkozott már online zaklatással. Ennek ellenére a média nemhogy nem követi ezt a trendet, de egyre kevesebbet foglalkozik a témával. Hogy az online és deepfake-bántalmazást miért kell komolyan venni, azt Mózes Zsófi ebben a cikkben járta körül.

Ahol mégis, ott is torz a kép. A kutatás szerint másfélszer annyi férfit szólaltatnak meg az ilyen témájú cikkekben, mint nőt. Sarah Macharia, a Global Media Monitoring Project kutatója szerint ez nemcsak aránytalanság, hanem a történetek értelmezését is befolyásolja. A megszólalók között a férfi hang dominál, miközben az áldozatok gyakran háttérbe szorulnak, tárgyiasító módon jelennek meg. 

Posetti szerint bár léteznek pozitív példák a médiában, ezek elszigeteltek. Amíg a fősodratú sajtó nem változtat érdemben a megközelítésén, addig a diskurzus és a társadalmi normák sem fognak elmozdulni.

A szerzők szerint a helyzet javításához nem elég több cikk: szemléletváltásra van szükség. Azt javasolják, hogy több női újságíró és szerkesztő kapjon szerepet a témák alakításában, a történetek középpontjába pedig az áldozatok és túlélők tapasztalatai kerüljenek. Emellett fontos lenne a rendszerszintű okok – a nemi egyenlőtlenségek, a hatalmi visszaélések és a patriarchális normák – következetes bemutatása is.

Nagy Andi