–

Évente körülbelül egymillió csecsemő hal meg a világon születés körüli oxigénhiány miatt – hívja fel a figyelmet Mikics Éva, a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Transzlációs Magatartás Idegtudomány kutatócsoportjának vezetője. Bár a modern orvostudomány jelentősen csökkentette a koraszülöttség, a fertőzések és más szülési komplikációk okozta halálozást, a perinatális aszfixia, azaz a születési oxigénhiány kezelése továbbra is kihívást jelent.

A Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium (TINL) keretében működő konzorcium, amely több magyar egyetem és kutatóintézet együttműködésén alapul, a klinikai adatok és kísérleti modellek elemzése mellett az újszülöttkori oxigénhiány új terápiás lehetőségeit kutatja.

Jelenleg a hipotermiás terápia az egyetlen bizonyított módszer a súlyos oxigénhiány okozta agykárosodás mérséklésére. A kezelés lényege, hogy a csecsemő testhőmérsékletét a megszületését követő 5–6 órán belül 33–34 fokra csökkentik, és három napig ezen a hőmérsékleten tartják.

„Az elvesztett vagy súlyos neurológiai károsodást mutató gyerekek aránya jelentősen, 10-30 százalékkal csökkent, amióta az orvosok a hipotermiás terápiát alkalmazzák. Ugyanakkor ezzel a kezeléssel sem óvható meg minden újszülött, így további terápiás eljárások kidolgozására van szükség”

– magyarázta a Qubitnak a kutató, hozzátéve, hogy „még mindig nem értjük teljesen, hogy az agyi és sokszervi károsodás közben mi történik az újszülöttek szervezetében”.

Oxigénhiányos időszak mindig van, kérdés, meddig tart

„A szülés kitolási szakasza minden esetben oxigénhiányos állapot, amivel szemben az újszülöttek evolúciós okok miatt reziliensek – feltéve, hogy a születés alatt nem történik komplikáció, vagy korábban nem állt fenn fertőzéses állapot” – mondta Mikics.

Az oxigénhiány során a sejtek nem jutnak elég oxigénhez és tápanyaghoz, ami elsődleges energiaválságot okoz. Ezt követően, a megszületést követő 12–24 órában, másodlagos energiaválság alakul ki, amely hosszú távú károsodásokhoz vezethet. A hipotermiás kezelés a szervezet anyagcseréjét csökkentve mérsékli a szabadgyökök és a gyulladásos folyamatok kialakulását, így véd az agykárosodással szemben. A beavatkozás intenzív terápiás környezetben, altatásban történik, és az első napokban agyi MR-vizsgálattal követik a csecsemők állapotát.

A születés körüli oxigénhiányt leggyakrabban a kitolási szakasz komplikációi, például a váll-elakadás, a korai méhlepényleválás vagy a köldökzsinór előreesése okozzák. Emellett a magzat érzékenységét a már a méhen belül fennálló gyulladásos folyamatok is növelhetik.

Ígéretes eredmények

A TINL kutatói rágcsálókon modellezik az oxigénhiány hosszú távú következményeit. Hétnapos patkánykölyköket alacsony oxigénszintű kamrába helyeztek, majd az állatok hosszú távon, pubertás- és felnőttkorban viselkedésvizsgálatokon estek át.

Az eredmények szerint az oxigénhiányos állatok figyelemzavart, impulzív viselkedést és fokozott szorongást mutattak, a hím egyedek különösen az impulzivitás terén voltak érintettek. A prefrontális kéreg vizsgálata során ADHD-hoz hasonló viselkedési gátlással kapcsolatos nehézségeket is találtak.

A kutatók célja, hogy a molekuláris mechanizmusok feltérképezésével új terápiás célpontokat azonosítsanak.

Hogy az eljárás mikor jut el a klinikai kísérleti fázisba, nehéz megmondani. Mikics Éva szerint alapkutatóként ők elsősorban a mechanizmusok feltárására és a potenciális terápiás célpontok bemutatására koncentrálnak, a gyógyszerfejlesztés és a klinikai bevezetés már a gyógyszeripar és a klinikusok feladata.

Ugyanakkor az általuk azonosított molekuláris célpontra már létezik gyógyszer, bár jelenleg felnőttkori gyulladásos betegségek kezelésére alkalmazzák. Ez meggyorsíthatja az eljárás adaptálását az újszülöttek esetében, amennyiben a további kutatások megerősítik a biztonságosságát és hatékonyságát.

Nagy Andi

A kiemelt kép illusztráció, Forrás: Pexels/ Renkgezgini