Turisták fizethettek, hogy civileket lőjenek – Gyanúsítottja lett a szarajevói embervadászatnak

–

A milánói ügyészség novemberben nyomozást indított a szarajevói embervadászat ügyében. A gyanú szerint az 1992–1996 között zajló ostrom ideje alatt olasz szélsőjobbosok és fegyverrajongók mai értéken akár 80–100 ezer eurót is hajlandóak voltak kifizetni azért, hogy a város körüli dombokról civilekre lőhessenek, írta a HVG.

A nyomozás első azonosított gyanúsítottja egy 80 éves észak-olaszországi férfi, aki korábban teherautó-sofőrként dolgozott. A milánói ügyészség szerint a férfi a kilencvenes években a szélsőjobboldalhoz kötődött, hívő katolikus volt, és rajongott a fegyverekért.

A férfit többrendbeli előre megfontolt emberölés ügyében hallgatják ki, súlyosbító tényező, hogy ezeket „különösen aljas indokból” követhették el – közölte az ügyhöz közel álló forrás a Guardiannal. Azt azonban nem árulta el a hatóság, hogy a férfi elkövetője lehetett-e ezeknek, vagy a fizető orvlövész-turistáknak logisztikai és szállítási feladatokban segédkezhetett. A férfi szabadlábon védekezik, a milánói ügyészség február 9-ére idézte be.

Az ügyben felszólaló olasz riporter, Marianna Maiorino szerint „akik ismerték a gyanúsítottat, azok visszataszító, rendkívül gonosz és félelmetes emberként” írták le. 

„A vadászat és a fegyverek megszállottja volt: hétvégente beült az autójába a fegyvereivel, és a volt Jugoszláviába utazott; de ott nem állatokra, hanem emberekre vadászott”

– idézi a HVG a riportert.

30 évvel az ostrom után is sok a kérdés

Több mint 10 ezer ember vesztette életét 1992 és 1996 között Szarajevóban, a modern történelem leghosszabb ostromában, miután Bosznia-Hercegovina kinyilvánította függetlenségét Jugoszláviától.

A várost körülvevő dombokról indított tüzérségi támadások során a mesterlövészek véletlenszerűen lőttek le utcán sétáló embereket, köztük gyermekeket is.

Ezio Gavazzeni olasz újságíró szerint orvlövész-turisták – köztük jelentős részben olaszok – nagy összegeket fizettek azért, hogy ők is lőhessék a civileket. Gavazzeni először az 1990-es évek olasz sajtójában olvasott a feltételezett mesterlövész-turistákról, de csak a szlovén rendező, Miran Zupanič 2022-es Sarajevo Safari című dokumentumfilmje után kezdett mélyebben utánajárni az ügynek. Az összegyűjtött bizonyítékok alapján pedig feljelentést tett.

A vádakat a szerb háborús veteránok hevesen cáfolják.

Egy horvát újságíró szerint Aleksandar Vučić szerb elnök is részt vehetett az embervadászatban. Domagoj Margetić talált egy videót, amelyen állítása szerint a szerb elnök az emberszafarik ideje alatt a szarajevói zsidó temetőben látható – „épp ott volt, ahová a gazdag európai vadászok jöttek embereket gyilkolni” –, kezében egy fegyverre hasonlító tárggyal, és nagyon igyekezett kihátrálni a videó látószögéből. A felvételen többek között a háborús bűnökkel vádolt Vojislav Šešelj és Szlavko Aleksić vajda – akinek egységében önkéntesként szolgált – társaságában látható. Vučić tagadja, hogy valaha is mesterlövészpuskát tartott volna a kezében, állítása szerint az egy kameraállvány volt.

Nagy Andi