Két éve vár térdprotézis-műtétre egy budapesti nő, közben az orvosa nyugdíjba ment

–

980 napot kell várnia térdműtétjére egy budapesti nőnek. Takács Erzsébet a Blikknek számolt be arról, hogy orvosa 2024. február 1-jén adott műtéti időpontot 2026. október 7-ére. De abban sem biztos, hogy a beavatkozásra kilenc hónap múlva sor kerülhet, mert a hivatalos várólistán nem szerepelt, és időközben orvosa is nyugdíjba ment – erről azonban nem tájékoztatták.

„Véletlenül tudtam meg valakitől, mert sem a doktor, sem a kórház nem szólt, hogy változás van, most pedig ideges vagyok, hogy van-e egyáltalán nyoma bárhol a tervezett operációnak. 2024 nyarán nem találtam magam a hivatalos várólistán, de az orvosom azzal nyugtatott, hogy ő beírt engem a saját naptárába”

– fogalmazott Takács Erzsébet.

Az asszony fájdalmai miatt magánegészségügybe is elment, ott azonban súlyos tízezreket kértek el: egy vizsgálat 35 ezer, egy injekció 56 ezer forintba került.

Tapasztalata nem egyedülálló: az Economx összesítése szerint valaki 2030-ra kapott időpontot térdprotézis-műtétre. Ugyanerre a beavatkozásra majdnem 18 ezren várakoztak 2025 utolsó hónapjában, idén januárban pedig 14,2 ezer beteg állt sorba térdprotézisért.

Takács Péter szerint nincs itt semmi látnivaló

Ezzel szemben Takács Péter egészségügyi államtitkár vitatja, hogy az ellátórendszer válságban lenne. Állítása szerint egyes beavatkozásoknál – például szürkehályog-műtétnél – az átlagos várakozás 45 nap körüli, ami európai összevetésben kedvező. A hosszabb határidők szerinte sok esetben csak „óvatos tervezés” eredményei, a tényleges műtétek gyakran korábban megtörténnek.

„Nem az orvos, hanem a kórház vezeti a várólistát. Ha van dokumentum arról, hogy időpontot kapott a beteg, az érvényes. Célszerű megkeresni a kórház főigazgatóját vagy az orvosigazgatót, ők segítenek. Szabályosan kell vezetni a várólistát, amely kórházhoz kötött, nem az orvoshoz. Az is a neve, hogy intézményi várólista”

– közölte az államtitkár az újsággal.

Hozzátette, hogy jelenleg csak a kiterjedt gerincstabilizációs műtétekre, illetve a térd- és csípőprotézis-beavatkozásokra kell 60 napnál hosszabb ideig várni. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő online várólistarendszere szerint térdprotézis-műtét esetében is az átlagos várakozási idő 291 nap.

Várólista a várólistára?

Már 2023-as cikksorozatában is foglalkozott a várólistákkal az Átlátszó: akkor az derült ki, hogy sok esetben a hivatalos várólistára kerülés előtt a betegek egy nem hivatalos, informális várakozási rendszerbe kerültek. A Szabad Európa nyáron közölt cikke is rávilágított, hogy a NEAK műtéti várólistákkal kapcsolatos statisztikái megtévesztők: a valódi várakozási idők jelentősen hosszabbak, mint amennyit hivatalosan kommunikálnak. Erről Kurucz Adrienn készített akkor interjút dr. Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi elemzővel. Valamint Tóth Krisztina a várólisták okozta helyzet abszurditásáról szóló novelláját itt lehet elolvasni.

Pedig a várólisták csökkentésére évente milliárdos keretet biztosít az állam, ám sok esetben ezt az összeget a kórházak nem hívják le teljes egészében. Egészségügyi szakértők szerint strukturális problémák húzódnak a háttérben. Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász úgy látja: a finanszírozás nem követi az inflációt, így az intézményeknek nem érdekük több beavatkozást elvégezni. A hálapénz eltörlése, az orvosok és ápolók magánszektorba vagy külföldre vándorlása, valamint az idősödő társadalom együtt növeli a nyomást az ellátórendszeren.

A késlekedésnek súlyos következményei vannak. Magyarországon kiugróan magas a megelőzhető halálozások aránya: OECD-adatok szerint 100 ezer lakosra 249 olyan haláleset jut, amely megfelelő és időben nyújtott egészségügyi ellátással elkerülhető lenne.

Nagy Andi