Válaszkészség és határszabás: a gyerek érzelmi biztonságának két pillére
„Veletek nem kellett annyit vesződni altatáskor! Ti nem hisztiztetek ennyit! Ennek a gyereknek semmi sem elég! Az elején rontottad el, akkor kellett volna néha kicsit sírni hagyni!” – érkeznek sokszor a kritikus mondatok a válaszkész nevelés útjára lépő szülők felé. És olykor a szülőben is megszülethet a kérdés: talán mégsem kellene mindig ennyire a középpontban tartania a gyereke igényeit? Mik a válaszkész nevelés „csapdái”? És mi lesz a szülők határaival? A témáról Sándorfi Réka gyermekpszichológussal beszélgetett Kőrizs Kata.
–
Mi a válaszkész nevelés?
Sándorfi Réka gyermekpszichológussal elsőként azt tisztázzuk, mit is jelent a válaszkész nevelés, és miért nem helytálló a „kötődő nevelés” kifejezés.
Egy kisgyerek minden esetben kötődik a gondozó személyekhez. A kérdés nem az tehát, hogy kötődik-e, hanem az: hogyan.
A pszichológia azt a nevelési szemléletet nevezi válaszkésznek, amelyben a szülő érzékeny és következetes, a gyerek érzelmi szükségleteire az esetek többségében adekvát – vagyis a viselkedés mögött megjelenő szükséglet kielégítését célzó – választ ad. Ez a fajta válaszkész jelenlét támogatja a biztonságos kötődés kialakulását. A félreértések gyakran ott kezdődnek, hogy mit nevezünk adekvát válasznak – ez ugyanis teljesen más lehet egy csecsemő, egy kisgyermek és egy kiskamasz esetében.
„Egy csecsemőnél, de egy kisgyereknél is sokáig mondhatjuk azt, hogy minden jelzés szükségletalapú. Ezért a válaszkészség eszközei a meleg odafordulás, a testközelség, a ringatás, a mimika, a gügyögés, a kölcsönösség. Ha például egy pár hetes-hónapos síró kisbaba kiságya mellett ülünk és csendesen nyugtatgatjuk, miközben ő testközelségben szeretne elaludni, az nem adekvát válasz, mert a testközelség ebben a korban élettani szinten is alapvető szükséglet, az éhséghez hasonló jelentőségű” – mondja Sándorfi Réka, és elmagyarázza azt is, hogy
a kisbaba idegrendszere még éretlen az önálló érzelemszabályozásra. Ha a jelzéseire tartósan nem érkezik adekvát válasz, előbb-utóbb abbahagyja a jelzést. Nem arról van szó, hogy képes volna szabályozni önmagát – csupán feladja a próbálkozást.
„Egy kisbaba érzelemszabályozása az őt gondozó ember hatására fejlődik. A kisbaba idegrendszere szó szerint ráhangolódik a miénkre:
Csatlakozz a WMN-Tagsághoz!
Ezt a tartalmat csak a WMN-tagok olvashatják tovább.
Legyél te is a közösségünk része, támogasd munkánkat!
Szükségünk van a támogatásodra.
Megnézem a tagsági csomagokatvagy bejelentkezem
A kiemelt kép forrása: Getty Images/d3sign
Glow
Glow