–

Egy dudor

Epres Attilának semmilyen más tünet nem jelezte, hogy baj lenne, csak egy dudor a nyakán, aminek egy ideig nem tulajdonított nagy jelentőséget. Aztán amikor orvoshoz ment, akkor sem lett meg elsőre a diagnózis. Erről így mesélt:

„Ez egy néma betegség. Nagyon jellemző, hogy az első két orvos, aki látott, azt mondta, hogy nyálmirigy-gyulladás, vagy nyirokmirigy-gyulladás, és hogy el fog múlni, adtak antibiotikumot. Nem is hibáztathatók, hiszen nem mentek mélyebbre a vizsgálatok. Két körben szedtem csak a gyógyszert, mert amikor a Katlan Fesztiválon voltunk, egy operaénekes kolléganőm azt mondta, hogy nem jó a nyakamon az a dudor, meg kellene jobban nézetnem.

Ez lehetett júniusban, augusztusban megvolt a diagnózis. Ezt a dudort semmilyen tünet nem előzte meg – rendszeresen járok sportorvoshoz, ott sem találtak semmit, a leleteimen is tökéletes volt minden.”

Nem mindegy, milyen állapotban jön a diagnózis

Ahhoz, hogy valaki sikerrel küzdjön meg a rákkal, nagyon fontos tényező, hogyan élt korábban, milyen állapotban van a szervezete és a mentális képességei. Epres Attila ebből a szempontból a lehető legjobb helyzetben volt, amit annak köszönhet, hogy egészséges életmódja miatt nagyon jó esélyeket jósoltak az orvosok arra, hogy sikeres lesz a kezelése:

„Ha valaki végigstresszeli az életét, rengeteg szorongással, bántalmakkal él, ha nem vigyáz a szervezetére, ha nem sportol, rosszul eszik, dohányzik és iszik, vagy más szert vesz magához, akkor le fog csökkenni az esélye annak, hogy ebből időben ki tud mászni. Mert az időfaktor itt nagyon fontos. Nekem azt mondták, hogy nagyon jó esélyem van, akár 70 százalék. Aki nem ilyen életmóddal néz szembe egy ilyen betegséggel, ott mások az arányok, és ez a nem mindegy.

Tehát visszafelé megköszönheti magának az ember, hogy nem rombolta le a szervezetét és a mentális képességeit.

Mert nagyon sok rákbeteg attól kerül egyre rosszabb állapotba, hogy nincs elég önbizalma, nincs elég önértékelése ahhoz, hogy ennek nekirugaszkodjon. Sokan azt gondolják, hogy »nekem már úgyis mindegy, rám senkinek nincs szüksége«. Ez egy borzasztó gondolatsor, ebbe bele lehet újra betegedni” – mondja a színész.

Inkább meghalnak, de nem teszik le a cigit

Az Epres Attilával készült interjú után a színész orvosával, dr. Huszka János fül-orr-gégész, sebésszel beszélget Tatár Csilla. A doktor mesél Attila kezeléséről, de szóba kerül az is, milyen, amikor a rákdiagnózis ellenére sem hajlandó egy páciens felhagyni a káros szokásaival. Erről így beszél az orvos:

„Tüdőrákos, gégerákos betegek nem teszik le (a cigarettát – a szerk.). Elmondjuk nekik, hogy nem jó, de nem.

Nagyon sok embert nem lehet lebeszélni a dohányzásról. Inkább meghalnak, de nem teszik le.

Ez egyfajta függőség. Mert van, aki hajlamos a függőségre, van, aki nem. Van, aki kipróbálja, mondjuk, a marihuánát, és nem fog rászokni. Aztán van, aki meg azt mondja kipróbálás után, hogy »ez de jó, keresem ezt az érzést, és kipróbálok valami erősebbet is, mert hátha van még jobb is«. Aki gége- vagy tüdőrákosként nem akarja letenni a cigit, az kétségbeesik, aztán egyre jobban tönkremegy, még kisebb lesz az ereje, és nem kapcsol be a túlélési reflex.”

Ha kíváncsi vagy, Attila milyen magyarázatot ad magának a betegsége kialakulására, hogyan reagált a diagnózisra, és milyen attitűddel állt neki a kezeléseknek, illetve, hogy az orvos szerint milyen tényezők járulnak hozzá a betegség kialakulásához, nézd meg a teljes beszélgetést!

Dián Dóri