Egyre népszerűbbek a zöldségdoboz-közösségek – ezt érdemes tudni róluk

–

A közösségi mezőgazdaság és a zöldségközösségek lényege, hogy a termelők és a vásárlók szoros kapcsolatban állnak egymással: a vásárlók szezonális előfizetéssel elköteleződnek egy gazdaság termékei mellett, cserébe rendszeresen kapnak friss, helyben termelt élelmiszert.

A rendszer alapja, hogy a vásárlók előre befizetik a gazdák által megtermelt zöldségek árát – gyakorlatilag az előállításuk költségét –, amiért cserébe hetente kapnak egy előre összeállított, változatos, szezonális zöldségdobozt.

Így a családok rendszeresen extra friss (gyakran bio) zöldséghez jutnak, a gazdák számára pedig tervezhetővé válik a termelés, hiszen előre megteremtik a piacot a terményeiknek. 

A közösségi gazdálkodással megvalósul a fenntarthatóság is, hiszen a zöldségek a kiskereskedelemet kikerülve, hosszú utaztatás és csomagolás nélkül jutnak el a vásárlókhoz, akik előfizetésükkel a helyi kisgazdaságokat támogatják.

A közösségi gazdaságok növekvő népszerűségét jól mutatja, hogy tavaly tíz újabb tag csatlakozott a „műfajt” összefogó és népszerűsítő Tudatos Vásárlók Egyesületének hivatalos listájához (elérhető a tudatosvasarlo.hu oldalon), amelyen így már 32 gazdaság szerepel. Nagy részük az ország északi-középső részén, a főváros közelében működik – ebből is látszik, hogy jellemzően városi trendről van szó. A zöldségdobozra előfizetők között sok a kisgyerekes család, akik már csak a gyerekek miatt is odafigyelnek az alapanyagok minőségére, és az egészségtudatos, gyakran valamilyen ételérzékenységgel küzdő fiatal.

Abból főzünk, amit kapunk a termelőktől

A kosárközösség nem való mindenkinek, de azoknak, akik nyitottak a szezonális étrendre, és szívesen, sokszínűen főznek – vagy ez a céljuk, – jó választás lehet.

A zöldségdobozos módszer kezdetben azért jelenthet kihívást – bár ez csak megszokás kérdése –, mert más gondolkodásmódot követel, mint a hétköznapi élelmiszervásárlás. Itt ugyanis abból kell főzni, amink van – pontosabban, amit éppen kapunk –, nem pedig abból, amit éppen megkívánunk vagy amit impulzusvásárlóként a kosarunkba dobálunk a hipermarketben. Hirtelen felindulásból elkövetett vacsorák helyett, az előre tervezés kerül a fókuszba, hiszen nem egy-egy recepthez vásároljuk meg a hozzávalókat, hanem éppen fordítva: az érkezett friss alapanyaghoz keresünk receptet. Rá kell állni a szezonalitásra is; a zöldségdobozban biztosan nem lesz áprilisban paradicsom, helyette: helló, cékla! Helló, izgalmas saláták!

Sok közösségnek egyébként van zárt Facebook-csoportja, ahol a tagok tippeket adhatnak egymásnak, mi készülhet például a frissen érkezett zsenge patisszonból vagy mángoldból, ha éppen nem lenne ötletük. 

Nehézséget jelenthet az is, hogy a zöldségdobozokat minden héten fix helyen és idősávban lehet átvenni, ami nem mindig kényelmes.

A legtöbb gazdaságban lehetőség van kisebb és nagyobb zöldségdoboz előfizetésére, az előbbit nagyjából két emberre kalkulálják, a nagyobb egy négy-ötfős családnak is elég lehet.

Viki kétgyerekes ismerősöm: ez a nyolcadik szezonja zöldségdoboz-előfizetőként. Ezalatt több gazdaságot is „kipróbált”, végül az átvevőpont közelsége miatt döntött a jelenlegi mellett. Nála az volt a fő szempont, hogy vegyszermentes zöldségeket kap, ezekből rendszeresen főz. 

„Az elején nagy kihívás volt, de mára teljesen átállt a gondolkodásom, megtanultam jól megtervezni a főzést. Sok új receptet kipróbáltam, izgalmas volt megismerkedni olyan zöldségekkel, amiket a boltban nem biztos, hogy megvettem volna. Ilyen például a pak choi, de mára a mángold is megszokott alapanyag lett nálunk.

Mondanom sem kell, hogy a helyben megtermelt biozöldségek íze össze sem hasonlítható a boltban kaphatókkal… A mi dobozainkban – végig a szezonban – voltak friss fűszernövények is, például egy nagy csokor bazsalikom, amiből pesztót csináltam” – meséli. Igaz, teszi hozzá, mivel a gyerekei válogatósak és nehezen mennek át náluk a zöldséges ételek, néha leleményesnek kell lennie. „Rájöttem, hogy a spenótot pitének szeretik!”

Meghálálják a bizalmat

A Tudatos Vásárlók Egyesületének honlapján látható térkép alapján kereshetjük meg, van-e az otthonunkhoz közel átvevőhely. Az ugyanis fontosabb, mint a termelés helyszíne; van olyan gazdaság, amely 11 településre szállít. A TVE listáján biztosan megbízható, leinformálható gazdaságok szerepelnek, de akadnak olyan kezdeményezések is, amelyek nincsenek benne a rendszerben.        

A bekerüléshez nem feltétel, hogy a gazdaság minősített biogazdaság legyen, de az ökológiai gazdálkodás az. „Sok gazda az időigényes és komoly felkészülést igénylő adminisztráció miatt, na meg azért, mert bizalmi alapon, egy szűk közösségnek termel, nem vállalja vagy nem újítja meg a minősítését, de abban egyetértenek, hogy minőségi terményekkel hálálják meg a beléjük vetett bizalmat. Van, aki biointenzív módon, más permakultúrás módszerrel termel, jellemzően fiatalabb gazdák, párok vágnak bele, akik eleve nem konvencionális módon kezdenek gazdálkodni” – mondja Perényi Zsófia, a Tudatos Vásárlók Egyesülete közösségi mezőgazdaság programjának vezetője. 

A Tudatos Vásárlók Egyesülete egyébként rendszeresen indít képzéseket is a témában a közösségi gazdálkodás iránt érdeklődőknek. A szakemberek itt a működési modellt tanítják meg, ahhoz ugyanis más szemléletre van szükség, mint a megszokott gazdálkodáshoz. Például nyitottságra, őszinte személyes kommunikációra és a közösségi média használatára, hiszen itt nem egyszerűen eladásról, hanem valójában közösségépítésről van szó.

A termelők és a vásárlók közötti kapcsolat nem merül ki abban, hogy utóbbiak megkapják a megpakolt zöldségdobozt az átvevőponton. A jól működő közösségi gazdaságok rendszeresen tartanak nyílt napokat is, amikor élőben is megnézhetjük, „hogyan készül” a ropogós sárgarépa vagy a zsenge saláta. Van, ahol évértékelőt is tartanak, és kikérik a tagok véleményét a dobozok összetételéről, mi ízlett, mi nem annyira, de egyébként is az a tapasztalat, hogy kíváncsiak a vásárlói visszajelzésekre.       

Reggel szedik, délután megkapod

A zöldségdobozok szezonja március–áprilistól késő őszig tart, télen pedig általában szünetel. Egy-egy dobozba általában 8–12 féle termény kerül, attól függően, hogy éppen mi terem, minek van szezonja. A friss zöldségek mellett sokszor friss fűszernövények, sőt, feldolgozott termékek, például savanyúság vagy házi szörp, ritkábban tojás is lapulnak a dobozban.

Minden szuper frissen érkezik, hiszen a gazdák általában aznap reggel vagy legfeljebb előző nap szedik le a kosárba kerülő zöldségeket, így azok biztosan nem állnak napokig egy kamionon vagy a bolt hűtőkamrájában.

A szezon tehát nemsokára indul, most a jelentkezések időszaka zajlik. Érdemes résen lenni, mert a gazdaságok kapacitása véges, a népszerűbbeknél hamar betelnek a helyek. Nem csoda, hiszen sokan rendszeresen megújítják az előző évi előfizetésüket. Van, ahol év közben is be lehet csatlakozni, de akad olyan gazdaság, ahol már most várólista van az idei évre.

Mennyivel drágább a friss zöldségdobozos termény, mint a bolti?

Az áruk magasabb, mint a szupermarketben kapható zöldségeké, de alacsonyabb a biopiacokon kaphatóknál. Perényi Zsófia szerint az a tapasztalat, hogy mivel sajnos a bolti zöldségek ára is az egekben van – gondoljunk csak a szezonban is 500 forintos répára és az 1500 forintos karfiolra vagy padlizsánra –, a különbség annak ellenére is egyre kisebb lesz, hogy a gazdálkodók költségei is emelkednek. 

Az árakban elég nagy a szórás: jellemzően 24–40 ezer forintos havi kiadást jelent, azaz egy kis doboz heti 8 ezer forintnál indul, míg a nagy, családi zöldségdobozért havi 40–60 ezret kell fizetni. Ezt a legtöbb helyen megtehetjük éves, negyedéves vagy akár havi fizetéssel, a közös bennük az, hogy a szezon elején szerződni kell a gazdával, hogy tervezhetővé váljon számára a termelés.      

WMN szerkesztőség