Romantikus csalók: egy érzelmileg kiszolgáltatott ember akár milliókat is kifizet a szerelem ígéretéért
Támogatott tartalom
Albert, a gazdag hajóskapitány egy társkereső oldalon találkozott a hatvanas éveiben járó, magányos tanárnővel. Napokig beszélgettek, Albert mesélt az életéről, a különleges munkájáról, képeket küldött magáról. A nő lassan beleszeretett a férfiba, mert végre valaki érdeklődött iránta, bókolt neki és szerelmet vallott. Aztán Albert hajóútra ment, és pechére kalózok támadtak rá. Arra kérte újdonsült szerelmét, hogy segítsen neki, védjék meg együtt a vagyonát, ezért a tenger közepéről Magyarországra postázta minden ingóságát. A tanárnőnek „csak” annyi feladata volt, hogy a szállítást, a vámot, lefoglalás után a kiváltást fizesse ki. A nő végül 30 millió forintot utalt át szerelmének, de mindhiába, nem érkezett meg sem a vagyon, sem a férfi. Egy hónap alatt a semmire tette fel a gyereke minden örökségét, mert hinni akart benne, hogy végre szeretik és nem lesz többé egyedül. Ez a romantikus csalás fő alapelve: a bűnözők az érzelmileg kiszolgáltatottak empátiáját használják ki. Bereczki Szilvia az OTP Bank szakembereivel és rendőrrel járta körbe a hazánkban szinte mindennapos csalási formát.
–
Ha egy idegen romantikus szándékot színlel, vagy egyéb okra hivatkozik, például nagy értékű örökséggel, családtámogatással kecsegtet, esetleg vámmal vagy bármilyen költséggel riogat, akkor felmerülhet a romantikus csalás gyanúja. Ilyen esetekben a csalók célja, hogy társkereső oldalon, a Facebookon, e-mailben, telefonon keresztül elnyerjék a kiszemelt áldozat szimpátiáját és bizalmát. Hamis ürügyekkel szeretnék rávenni, hogy önszántából pénzt küldjön – figyelmeztetnek az OTP Bank szakemberei.
Sonjic László, az OTP Bank Informatikai és Bankbiztonsági igazgatósága vezető tanácsadójának elmondása szerint
a romantikus csalók gyakran az áldozat számára ismeretlen emberek, akik olykor magukat tehetősként bemutatva, házasságkötési szándékkal bukkannak fel. Például orvosnak, diplomatának, hajóskapitánynak adják ki magukat. De árulkodó jel lehet, ha helytelenül fogalmaznak, üzeneteik nehezen érthetők, zavarosak, a beszélgetés folyamán pedig előbb vagy utóbb pénzt kérnek a „választottjuktól”.
A romantikus csalásnak általában középkorú vagy idősödő, magányos emberek az áldozatai
Noha ez a visszaélési forma távolinak tűnhet, mert a fiatal generációkat kevésbé érinti, a rendőrségre rendszeresen, szinte naponta érkezik bejelentés hasonló csalásokról, és a közös bennük az, hogy általában középkorú vagy idősödő, egyedülálló emberek a célpontok – világosít fel egy székesfehérvári rendőr, akinek meggyőződése, hogy nagyvárosokban még elterjedtebb az érzelmi kiszolgáltatottsággal való visszaélés, mint vidéken. De tény, hogy a csalók – akiknek egyébként erősségük, hogy jó emberismerők és manipulatív személyiségek – különféle módszereket alkalmaznak.
Például a közösségi oldalakon mérik fel a profilokat és rendszerint az egyedülálló személyeknek küldenek felkérést az ismerkedésre. És nagyon sokszor emberükre találnak: a magányos féllel elindul a beszélgetés, amit módszeresen építenek fel. Előbb érdeklődnek, bókolnak, őszintének tűnnek, majd egy romantikától vagy szerencsétlenségtől túlfűtött történettel hozakodnak elő. Amit akkorra a kiválasztott már elhisz, mert hinni akar a szépen felépített álomvilágban.
A csalás legtöbbször „nemzetközi biznisz”, a bűnözők 70 százaléka külföldi, de a maradék 30 rendszerint hazai, és őket a rendőröknek előbb-utóbb sikerül lenyomozniuk.
Igaz, kell történnie néhány esetnek, míg az elkövetőket utolérik, mert a Facebook védi a felhasználóit, így mire elcsípik a bűnözőket, már többszáz-rendbeli csalást is elkövethettek.
Angliából Indiáig a Földközi-tengeren át, majd a Szuezi-csatornán: az áldozatok bármit elhisznek, ha szerelmesek
A rendőr számára az egyik legmegdöbbentőbb eset egy hatvanas éveiben járó tanárnővel történt, akitől 30 millió forintot csaltak ki. Végül a fia vitte be a rendőrségre az édesanyját, hogy feljelentést tegyen, mert a nő utolsó percig hitt Albertben, a hajóskapitányban, és gyereke örökségét gyanútlanul átutalta neki, kisebb-nagyobb tételekben.
Albert, az angol hajóskapitány könnyen az ujjai köré csavarta áldozatát. Csak úgy sugárzott belőle az erő, elmondta, hogy saját kezűleg építi a hajóit, és a munkája abból áll, hogy a kész termékekkel a megrendelőkhöz hajózik. Özvegyember, akinek a felesége rákban halt meg, és a 16 éves fia egy bentlakásos iskolában nevelkedik, hogy ő minden idejét a munkára áldozhassa, hátha így könnyebben feldolgozza a családi tragédiát.
Közben folyamatosan jelezte az áldozatának, hogy jó vele beszélgetni, örül, hogy végre rátalált egy ilyen nőre, megbízik benne, a tanárnő pedig minden szavát elhitte. Annyira, hogy még a földrajzi anomáliák sem tűnnek fel neki, például az, hogy Albert Angliából indult hajóútra Indiába, a Földközi-tengeren át, ahol kalózveszélyről kapott jelzést, így még idejében elpostázhatta szerelmének az összes értéktárgyát és vagyonát. A Földközi-tenger közepéről.
A tanárnő vállalta, hogy segít. Megadta a címét, a csomag elindult, de szinte naponta elakadt, és folyamatosan fizetnie kellett érte, mert akkor már Albertnél nem volt pénz, minden a csomagjában volt, úton Magyarország felé.
A tanárnő lelkiismeretesen fizette a vámokat, előbb 100-200 eurót, majd 1500, 2000 eurót és így tovább, naponta utalgatott 200–3500 euró közötti összegeket, hogy a csomag épségben megérkezhessen hozzá. Egyetlen hónap alatt 30 millió forintot küldött át gyanútlanul.
Albert eközben naponta csöpögtette az információt, hogy éppen hol jár a csomag, és rengetegszer leírta, hogy alig várja, hogy személyesen is találkozzanak, és ha elszállítja a hajót, Magyarországra költözik, hogy együtt lehessenek.
Később arról írt, hogy hajótörést szenvedett, a Szuezi-csatornánál rekedt egy szigeten, és meg kell javítania a hajóját. Még a rendőr is meglepődött a feljelentéskor, hiszen ilyen szintű hiszékenységgel ritkán találkozni: az áldozat azt is elhitte, hogy a Szuezi-csatornánál van egy sziget, mert fényképet kapott róla a kedvesétől, és hiába mutatták neki a rendőrök a térképet, még akkor is Albert szavait tartotta szentnek, mondván: „ők megbíznak egymásban, minden valós volt, Albert szépen beszél”.
Végül a feljelentés ellenére sem sikerült a csalót lenyomozni, egy Google-keresés azonban elegendő volt ahhoz, hogy kiderüljön, egy orosz valóságshow műsorvezetőjének a fotóit használta. Az utalások szinte követhetetlenek voltak, hiszen a pénzek különféle nigériai számlákon landoltak ezek, ahonnan aztán egy arra felbérelt személy vette fel, és adta át a bűnszervezetnek.
A szerelem és jólét ígérete miatt sokan kölcsönöket vesznek fel, egész nyugdíjakat utalnak át
A romantikus csalók „a szerelem és a jólét ígéretével hálóznak be”, a gyanútlan ember empátiájára apellálnak. Általában romantikusan szerencsétlen sorsúak, de gazdagok, és a visszaélésüket az érintettek családja veszi észre elsőként, mert az áldozatokat akkorra már teljesen elvakítják a történeteikkel.
Afrikában például annyira elterjedt ez a csalási forma, hogy egész call centereket üzemeltetnek tucatnyi alkalmazottal, akik hetente kapnak a munkájukért fizetséget, miközben beszélgetéseket folytatnak az áldozatokkal
– világosít fel a rendőr, aki már magyar csalókkal is találkozott.
Mint mondja, az unokás csalás már leáldozóban van, ezt azzal sikerült megfékezni, hogy egyre nagyobb nyilvánosságot kapott, így helyét főként a romantikus csalás vette át. Olyannyira, hogy Magyarországon is épültek erre az „iparágra” bűnszervezetek.
Ott volt például egy hetvenes éveiben járó géplakatos, akit szintén a közösségi médián hálóztak be. Egy nő, aki a profilképe alapján lehetett volna Eva Mendes is, beleszeretett a magyar munkásemberbe. Aki – mivel a nő bevallotta neki, hogy szereti, éjjel is írt és szívecskéket küldött üzenetben – úgy döntött, hogy segít rajta, hiszen szerelme bevallotta, hogy nehéz körülmények között él Magyarország egy kis falucskájában. Egyedül tartja el a beteg édesanyját, és nincs pénzük ételre, tűzifára. Körülbelül másfél hónapon át utalgatott neki a géplakatos férfi, akit egyáltalán nem vetett fel a pénz. Leszázalékoltként próbálta eltartani magát, beteg volt, de ez sem gátolta meg abban, hogy a nyugdíján kívül még a hirtelen felvett kölcsönöket is átutalja. Több százezer forintot. Nem fizetett albérletet, minden pénzét a lánynak küldte, végül fél év után a főbérlője szólt a családjának, hogy a helyzet már tarthatatlan. Ekkor derült ki, hogy csalás áldozata lett.
Noha az élethelyzet a magyar társadalmi valósághoz igazodott, és a csaló a szerelmes, de éhező-fázó személyiség mögé bújt, azért az üzenetek megegyeztek a külföldi mintával. A csaló itt is folyton azt írta, hogy nagyon szereti az áldozatát, csak benne bízhat meg, csak vele tud hasonlókról beszélni, alig várja, hogy együtt legyenek. És a férfi hitt neki.
A szerencsétlenek vámszedője
A székesfehérvári rendőr tapasztalatai szerint még a hazai utalásokat is nehéz lekövetni, mert a pénzt itthon is strómanokkal vetetik fel. „Ez az egész a szerencsétlenek vámszedője” – mondja kiemelve, hogy a szegény sorsú embereket is belekényszerítik a csalásba, mert arra biztatják őket, hogy az összeg bizonyos százalékáért nyissanak egy számlát, vegyék fel a pénzt, és adják át az átvételre kijelölt személynek.
Sonjic László, az OTP Bank szakembere arra int, ne kezdeményezzünk fizetést ismeretleneknek, legyen bármennyire is hihető és megható a történetük. Amennyiben mégis szóba elegyedünk az idegennel (bár ezt inkább kerülni kellene!), figyeljünk a nyelvezetre: a csalók leveleire jellemző, hogy hemzsegnek a nyelvtani hibáktól, sok esetben „tört magyarsággal” fejezik ki magukat. Fontos megfontoltnak és gyanakvónak lenni – mondja a szakember hangsúlyozva, hogy csöppet sem életszerű, hogy egy ismeretlen a könnyű meggazdagodás lehetőségét vagy a nagy szerelmet kínálja fel. Ezért sem szabad idegeneknek bizalmas információkat megadni!
A bankkártyaadatok, vagy a különféle jelszavak viszont mind bizalmas információk, amiket egyetlen ismeretlen ember sem tudhat rólunk! Hiába a jó szándékunk vagy a magányunk, a biztonságunk a legfontosabb.
Az OTP Bank is segít a megelőzésben
Az OTP Bank nemrégiben külön call centert hozott létre – világosít fel Sonjic László kiemelve, hogy erre a lépésre azért volt szükség, mert ha valaki adathalászat áldozatává válik, minden perc számít, és a gyors ügyintézéssel akár a csalók által okozott károk mértéke is csökkenthető.
„Az elmúlt fél év tapasztalatai azt mutatják, hogy jó döntést hoztunk, a csalások áldozatává vált ügyfelek gyorsan el tudnak érni bennünket a dedikált vonalon. Elmondhatjuk, hogy egyre tudatosabbak az ügyfelek, egyre több az olyan hívás, ahol tanácsot kérnek a csalások kivédéséhez, de nemrég volt olyan esetünk is, hogy miután a csalók felhívták az ügyfelünket, akinek gyanús lett a dolog, ezért felhívta a csalás elleni call centerünket, és a kollégánk iránymutatásával meg tudták akadályozni, hogy egy távoli elérést lehetővé tevő programot letöltessenek az ügyfél eszközére. Sőt volt olyan eset is, hogy az ügyféllel szemben elkövetett további csalásokat sikerült megakadályozni, így keletkezett valamennyi kár, de a nagyobb bajt meg tudtuk előzni.”
Mint mondja, az OTP Bank folyamatosan fejleszti a rendszereit, hogy új megoldásokkal segítse az ügyfelei védelmét. Az elmúlt időszakban megnövekedett számú, változatos módszereket használó adathalászaton alapuló bűncselekmények ellen egy rugalmas, könnyen kezelhető és az ügyfelek egyéni igényeire szabható napi átutalási limitet vezettek be, és ez a lépés összhangban van a Magyar Nemzeti Bank elvárásaival.
Az új mobil banki funkció május 8-tól már elérhető az OTP Bank ügyfelei számára. Az induló alapbeállítás napi egymillió forintban maximálja a bankszámlás utalások összegét, ezt az alapbeállítást azonban minden, OTP MobilBankot használó ügyfél a mobiltelefonján, OTP InternetBankot vagy OTPDirektet használó ügyfél a bank telefonos Contact Centerében vagy bankfiókjaiban az egyéni igényei szerint megváltoztathatja.
„Az első hetek tapasztalatai azt mutatják, hogy az ügyfelek óvatosak, mert az egymilliós limit összegét jelentős részük sokkal lejjebb állította” – mondja Sonjic László.
További információt a következő oldalon találsz: Adathalászat.
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / TarikVision