„Nem érek rá 60 évig eljátszani, hogy mekkora baromi nagy arc vagyok”
Szabó Anna Eszter és Simon Márton a Közös hang – Új hullám című podcastban
Rovattámogatás
Bár néhány héttel ezelőtt megjelent a nevem alatt egy búcsúcikk, amelyben elköszönök tőletek, hiszen anyai örömök elé nézek, teljesen mégsem szakadok még el az írástól és a tartalomgyártástól, ugyanis az a megtiszteltetés ért, hogy felkértek a Közös hang című műsor folytatására, amely még 2022-ben indult útjára 12 epizóddal. Most egy kicsit megújulva, friss köntösben és új lendülettel tér vissza, ezúttal Közös hang – Új hullám címmel, a tavaszi és az őszi időszakban három-három epizóddal, és ezúttal már nemcsak hangban, hanem képben is, hiszen a beszélgetéseket videóra is rögzítjük. A második évad első részében Krajnyik Cintia Szabó Anna Eszter újságíróval és Simon Márton költő, műfordítóval beszélgetett.
–
Már nemcsak hallgathatjátok, hanem nézhetitek is a Közös hang – Új hullámot:
Folytatva a korábbi koncepciót, a Közös hang – Új hullámba ezúttal is olyan párosokat hívunk vendégül, akik különböző nemek, generációk, területek képviselői, mégis úgy gondoljuk, sok közös pont lehet bennük amellett, hogy egyes témákban akár kifejezetten eltérő véleményen lehetnek. A beszélgetések minden esetben öt villámkérdéssel indulnak, és a felvételek során érinteni fogjuk a fenntarthatóság egy-egy sajátos aspektusát is, de a szokványostól talán némileg eltérő oldalról megközelítve.
Íme, a Közös hang – Új hullám első része, frissen, üdén, tele lelkesedéssel, egy számomra kiemelten fontos témával: a szülőséggel.
Szabó Anna Eszternek hatéves a lánya, tízéves a fia, a felvétel idején pedig Simon Márton és felesége még csak várták a kislányukat – Simon Karolina Róza aztán stílusosan április 11-én, a magyar költészet napján érkezett. Annával és Marcival beszélgettünk arról, milyen elképzeléseik voltak korábban arról, hogy milyen szülők lesznek, és a fenntartható szülőség fogalma kapcsán arról is, mik azok a minták, amiket mindenképpen szeretnének felülírni, másképp csinálni, mint az előző generációk tagjai. Kiemelték, hogy az egyik legnagyobb változás napjainkban mindenképpen az a fajta tudatosság és figyelem, amivel már mi fordulunk a gyerekeink felé.
Szó esett az érzelmek kifejezésének fontosságáról, arról, hogy a nyílt kommunikáció nemcsak érzelmi biztonságot, hanem intimitást is teremt. Amikor megjegyeztem, hogy a művészeket sok esetben körbelengi egyfajta misztikus titokzatosság, Marci találóan hozzátette, hogy már egészen más időket élünk:
„A szenvedős hallgatás feltételezett szexiségét el kell felejteni!”
Anna őszintén mesélt arról, hogyan fordult a még fenntarthatóbb fenntarthatóság felé a járvány és a gazdasági válság hatására, és ez mennyire hatott arra is, milyen elánnal és hangsúllyal áll ki bizonyos elvek mellett. Fontosnak tartja, hogy ha már a gyerekeinket ebbe a világba szüljük, akkor ne keltsünk bennük állandó szorongást és bűntudatot, ugyanakkor világítsunk rá olyan társadalmi problémákra, amelyek ellen igenis tehetünk. És hogy miként kapcsolódik mindehhez Marci a használt rugdalózókkal?
Hallgassátok, nézzétek meg az új adást, és megtudjátok!
A Közös hang korábbi adásait itt találod:
