A hat-nyolc osztályos gimik az elitet szolgálják Lannert Judit szerint

–

Lannert Judit szerint a középiskolai felvételi rendszer a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokkal azt szolgálja, hogy az elit minél inkább elkülönítse magát.

„Nem úgy akar egy iskola jó lenni, hogy megpróbálja minél jobban fejleszteni a gyerekeket, hanem az összetételt változtatja meg, és ugye minél jobb hátterű tanulói vannak, annál jobb az eredmény. A kompetenciamérésekben azonban nem látjuk azt, hogy gyorsabban fejlődnének ezek a gyerekek. A hat-nyolc évfolyamos gimnáziumban magasabb szintről indulnak, de aztán ugyanolyan tempóban haladnak. 

Tehát az egésznek tényleg csak annyi az értelme, hogy az elit kiszelektálja magát, és biztosítsa az ő pozícióját a társadalomban” 

– mondta el a Balzac diákújságnak az újonnan kinevezett oktatási és gyermekügyi miniszter. 

Lannert arra hivatkozott, hogy a kompetenciamérésekben a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tanulói valóban jobb eredményeket érnek el, ám ez elsősorban a kedvezőbb családi háttérrel és magasabb induló tudásszinttel magyarázható. Közben a rendszer a gyerekek és a szülők szempontjából is nagyon kegyetlen. Saját tapasztalataira hivatkozva azt mondta, hogy gyermekei felvételije idején ő maga is megtapasztalta az ezzel járó stresszt, és problémásnak tartja, hogy egyetlen vizsganap teljesítménye ilyen nagy súllyal befolyásolhatja egy gyerek jövőjét. Éppen ezért a kormány napirendre veszi a kérdést, és társadalmi egyeztetés keretében megvizsgálja a jelenlegi rendszer működését. Hogy a versenyistálló iskolákban hogyan tartja magasan az osztályátlagot a félelem, Balogh Sára személyes tapasztalatain keresztül írt.

Gulyás Gergely a kommunizmust látja Lannert elképzelésében

A szombaton közzétett interjúra Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője Facebook-bejegyzésben reagált, értelmezése szerint Lannert a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetésének előrevetítésével a '89-es rendszerváltás előtti időket idézi. 

„A kommunizmus óta nem volt példa arra, hogy az új oktatási miniszter által felvázolt egységes négyosztályos középiskolai modellt erőltessék rá a magyar társadalomra” – írta a frakcióvezető, hozzátéve, hogy a Tisza-kormány „agresszíven, érvek nélkül és ellenérveket nem tűrve kezdte meg a magyar politikai és társadalmi berendezkedés átalakítását”, miközben a Fideszen épp ezt kérték számon. 

Lannert ezeket a vádakat később Facebook-bejegyzésben visszautasította. „Nem hiszem, hogy Gulyás Gergelynek szövegértési problémái lennének. A Fidesz frakcióvezetője pontosan tudja, hogy nem beszéltem a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok egyeztetés nélküli megszüntetéséről” – írta, hozzátéve, hogy kizárólag a középiskolai felvételi rendszer vizsgálatának szükségességéről van szó. Hangsúlyozta, hogy éppen társadalmi egyeztetést sürgetett, és szerinte a Fidesz félremagyarázta az interjúban elhangzottakat.

Az Európai Bíróság friss országjelentése is azt támasztja alá, hogy a magyar oktatási rendszer továbbra is jelentősen felerősíti a meglévő társadalmi különbségeket. 

A jelentés szerint Magyarországon az EU-átlagnál jobban befolyásolja a a tanulói teljesítményeket a családi háttér. A roma tanulók szegregációjának csökkentését célzó intézkedések nem kellően hatékonyak, a korai iskolaelhagyás pedig továbbra is különösen magas a roma fiatalok körében.

A bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyházi és magániskolák térnyerése bizonyos térségekben tovább növelheti az oktatási elkülönülést, mivel ezek az intézmények jellemzően kedvezőbb társadalmi helyzetű családokat vonzanak – számol be a Népszava.

Túlterheltek a diákok, új szemlélet kellene

A Balzacnak adott interjúban a miniszter arra is kitért, hogy a magyar oktatás egyik legnagyobb problémája a tanulók túlterheltsége. Értékelése szerint a magyar diákok Európa-szerte kiemelkedően sok időt töltenek tanulással, házi feladatokkal és különórákkal, miközben a nemzetközi mérésekben elért eredmények csak közepesek.

„Itt hihetetlen hibákat, vagy akár bűnöket követünk el a gyerekekkel szemben, mert felesleges munkára kényszerítjük őket, aminek nincsen értelme”

– fogalmazott. 

Lannert többször is hangsúlyozta a „kevesebb több” elvét. Szerinte a rendszer túl sok lexikális tudást akar átadni, miközben kevés figyelmet fordít a valódi megértésre, a problémamegoldásra, a kritikai gondolkodásra és az együttműködési készségek fejlesztésére. Példaként a skandináv országokat említette, ahol a tananyag felépítése kevésbé az ismétlésre és az adatok megtanulására épül, inkább összefüggésekben gondolkodásra ösztönzi a diákokat.

A miniszter szerint a tantárgyi struktúrát, az óraszámokat és a tanulásszervezés módját is érdemes újragondolni. Nagyobb szakmai autonómiát adna az iskoláknak és a pedagógusoknak, hogy jobban igazodhassanak a gyerekek igényeihez.

Reform jöhet az érettségiben is

Lannert az érettségi rendszer átalakítását is szükségesnek tartja. Szerinte az érettségi jelenleg túlságosan a lexikális tudás visszaadására épül, kevésbé méri a problémamegoldó és elemző képességeket. Úgy látja, korábban az érettségi közelebb állt a PISA-felmérések logikájához, és ezt az irányt érdemes lenne visszahozni. A történelemérettségi kapcsán például nemcsak évszámok és nevek felidézését tartaná fontosnak, hanem annak vizsgálatát is, hogy a diákok képesek-e összefüggésekben gondolkodni, elemezni a döntések okait és következményeit.

Új kihívás a mesterséges intelligencia

Lannert szerint az AI egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt. Arra figyelmeztetett, hogy előállhat az a helyzet, amikor a tanár mesterséges intelligenciával készít feladatot, a diák pedig mesterséges intelligenciával oldja meg azt, így eltűnik maga a tanulási folyamat. A miniszter szerint a technológia csak akkor használható jól, ha a diákok megfelelő szövegértési, logikai és kritikai gondolkodási készségekkel rendelkeznek. Kutatásokra hivatkozva azt is állította, hogy a digitális eszközök túlzott használata ronthatja a szövegértést. Ezért a fiatalabb korosztályok esetében nem tartja ördögtől valónak a mobiltelefon- és közösségimédia-használat korlátozását. Ehhez hasonló korlátozást korábban már több országban is bevezettek, az ausztrál példa alapján azonban még nincsenek meggyőző eredmények ennek hatékonyságáról.

Nem törlik el a pedagógusok teljesítményértékelését, de átalakítják

A miniszter szerint a pedagógusok túl sok feladatot kapnak, miközben nem áll rendelkezésükre elegendő szakmai támogatás. Úgy véli, több gyógypedagógiai asszisztensre, fejlesztő szakemberre, szociális munkásra és családsegítő szereplőre lenne szükség az iskolákban. Nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy egyes osztályokban egyszerre több pedagógus dolgozzon. 

A miniszter szerint olyan értékelési rendszerre van szükség, amely támogatja a szakmai fejlődést, és nem pusztán pontszámokkal minősíti a tanárokat – erről Lannert Judit már a pedagógusnapi köszöntőjében beszélt. Mivel 2010 óta nincs önálló tárca, tizenhat éve most először köszöntötte oktatási miniszter a tanárokat június első vasárnapján.

„A pedagógusmunka egy különleges hivatás; nem csupán tananyagot közvetít, hanem embereket formál, éppen ezért az értékelése sem lehet pusztán adminisztratív feladatok vagy számok összesítése. A pedagógusokat olyan értékeléssel kell támogatni, ami visszajelzést ad, de nem bélyegez meg; ami segíti a szakmai fejlődést, és nem csupán pontszámot rendel az emberi munkához. Olyan rendszer, amely a bizalomra, szakmaiságra és az együttműködésre épül” – emelte ki a tárcavezető, aki korábban is beszélt arról, hogy felülvizsgálják és átalakítják a teljesítményértékelést, ami aránytalanul nagy adminisztratív terhet ró a pedagógusokra, és nem ad valós képet az érintettek munkájáról, és a szakmai fejlődésüket sem támogatja.

Nagy Andi