Betegség, láz, étvágytalanság: mit együnk, hogy gyorsabban gyógyuljunk?

–

Az újra és újra visszatérő hasmenés vagy hányás (jó esetben nem egyszerre) mellett most egy erős fejfájással járó vírus is terjed, emellett a felső légúti panaszok tömege és a magas láz is nehezíti a családok mindennapjait. Sok helyen a szülők is kidőlnek a gyerekek mellől, és akár két hétre is felborul a megszokott hétköznapi rend.

„A városi legenda – miszerint egyes szuperélelmiszerek vagy bizonyos tápanyagok fokozzák az immunvédekezést – nagyon leegyszerűsítő és félrevezető.

Bár a kiegyensúlyozott táplálkozás segíthet csökkenteni a betegségek kockázatát, a tudományos kutatások nem igazolják, hogy bármilyen speciális étrend vagy tápanyag jelentősen javítaná az immunműködést, ha előtte nem állt fenn hiányállapot”

– mondja Ádám Judit dietetikus. Szerinte ez nem azt jelenti, hogy ne lenne fontos a megfelelő táplálkozás, hanem azt, hogy meg kell értenünk: az egészséges immunműködéshez több, egymással összefüggő tényező szükséges.

A kiegyensúlyozott étkezés mellett legalább ennyire fontos az elegendő alvás, a rendszeres testmozgás, a megfelelő stresszkezelés, valamint az optimális bélflóra fenntartása is.

Ahogy a szakértő fogalmaz: a tápanyagok szerepe az immunrendszer működésében inkább támogató jellegű, nem pedig közvetlenül aktiváló hatású. Bár egyes vitaminok és ásványi anyagok – például a C-vitamin, a D-vitamin vagy a cink – hozzájárulnak az immunrendszer megfelelő működéséhez, ezek nem adnak szupererőt. Csupán megfelelő bevitel mellett kerülhetjük el a hiányállapotokat, amelyek az immunfunkciók romlásához vezetnének.

„Nincs tudományosan igazolt immunerősítő étrend, de tény: az immunrendszer megfelelő működéséhez elengedhetetlen a rendszeres fehérjebevitel. Utóbbi ugyanis alapanyagot jelent az antitestek és immunsejtek felépítéséhez. Fontos továbbá az omega-3 és omega-6 zsírsavak fogyasztása, amelyek gyulladáscsökkentő hatásuk révén segítenek az immunvédelem fenntartásában” – mondja Ádám Judit.

Hozzáteszi: a probiotikumok és prebiotikumok szintén kulcsszerepet játszanak, hiszen a bélflóra egyensúlya nélkülözhetetlen a szervezet védekezőképességének fenntartásában. De nézzük meg, mit is jelent ez konkrétabban – és közelebbről!

Jótékony ételek és egy kis tiltólista

Felsőlégúti betegségek idején egy finom zöldség- vagy húsleves nemcsak azért jó választás, mert a meleg folyadék enyhíti a torokfájást vagy a gyulladt mandulát. A levesek és a zöldségek ebben a formában támogatják a nyálkahártyák hidratáltságát, és gyulladáscsökkentő hatásuk is lehet – tudjuk meg a szakembertől.

„A könnyen emészthető fogások nem terhelik meg az emésztőrendszert. A zöldségeknek és gyümölcsöknek így nemcsak a vitamin- és ásványianyag-tartalmuk, valamint antioxidánsokban való gazdagságuk miatt van jelentőségük, hanem azért is, mert könnyen hasznosulnak. Ezáltal a szervezet több energiát tud fordítani a gyógyulásra” – fűzi hozzá Ádám Judit.

A sovány fehérjék – például a főtt tojás, a sovány húsok, a hal vagy a sovány sajt és túró – fogyasztása hozzájárul a szervezet regenerációjához, és segíti az immunrendszer működését is. A dietetikus hangsúlyozza: probiotikus hatásuk miatt az élőflórás tejtermékek – így a natúr joghurt –, valamint a fermentált zöldségek is jó választásnak számítanak. A népi gyógyászatban ismert, gyulladáscsökkentő és antibakteriális hatású gyógynövényeket is érdemes bevetni: a fokhagyma, a méz, a gyömbér vagy a kurkuma – akár főételek ízesítőjeként – szintén hozzájárulhatnak a felépüléshez.

„A saját fejlesztésű gyógyító krémleves már sokszor bevált nálunk: kerül bele egy édesburgonya, egy kisebb vöröshagyma, egy teljes fej fokhagyma, egy-két hüvelykujjnyi friss gyömbér (attól függően, milyen intenzív ízt szeretnénk) és egy teáskanál kurkuma. A vöröshagymát kevés olajon megpirítom, hozzáadom a többi hozzávalót, vízzel felöntöm, és negyedóra alatt puhára főzöm, majd leturmixolom. Ízlés szerint egy kis friss petrezselyemmel megszórva még az étvágytalan influenzás gyerekeknek is sikerrel kínálható” – osztja meg Ádám Judit egyik személyes kedvencét.

A jótékony ételek mellett a tiltólistára is érdemes figyelmet fordítani: betegség idején különösen kerülendők az édességek, a cukros üdítők és a feldolgozott élelmiszerek. A túlzott cukorfogyasztás rontja az immunműködést, fokozhatja az étvágytalanságot, és elveszi a helyet a hasznosabb tápanyagoktól.

A felnőtteknek is ajánlott kerülni a nehéz, zsíros fogásokat, amelyek hátráltathatják a szervezet regenerálódását. Ugyanez igaz a kávéra, az alkoholos italokra, a kólára és az energiaitalokra is: ezek dehidratáló hatásúak lehetnek, és ronthatják az alvásminőséget.

Amikor a vízfogyasztás is bajt okozhat

A hányásos-hasmenéses vírus sok család számára visszatérő rémálom. Nemcsak a rossz közérzet jelent kihívást, hanem a fokozott folyadék- és elektrolitveszteség is. Ennek pótlására kiválóak a patikákban kapható orális rehidratáló oldatok, amelyek optimális arányban tartalmaznak sót és glükózt.

„Házi megoldásként segíthet a hígított almalé, a rizs- vagy főtt krumplilé, illetve a húsleves is, mivel ezek természetes forrásai a nátriumnak és a káliumnak. Kerülendő azonban a nagy mennyiségű csapvíz fogyasztása, mert tovább hígíthatja az elektrolitokat, és még inkább ronthatja az állapotot” – figyelmeztet a szakember.

Bár sokféle hiedelem él a diétákról, a legújabb szakmai irányelvek szerint vírusos vagy bakteriális fertőzés esetén nincs szükség napokon át tartó koplalásra. A cél inkább az emésztőrendszer kímélése: érdemes könnyen emészthető, alacsony zsírtartalmú, nem irritáló ételeket fogyasztani.

„A jól ismert főtt krumpli–sós ropi párosítás kímélő ételnek számít, de önmagában kevés. Előnyösebb lehet egy húsleves zöldséggel és sovány hússal, puhára főzött rizs, pirítós, banán, főtt répa vagy zabkása. A sovány csirkehús szintén jó választás, mert ezek az ételek tápanyagban gazdagok, és jobban támogatják a gyógyulást” – összegzi Ádám Judit.

Hozzáteszi: nem kell túlaggódni, ha a gyermek gyorsan visszatérne a megszokott ételeihez – sokszor a kicsik gyorsabban regenerálódnak. Ha éhes, egyen. Ugyanakkor a gyógyulásig kerülendők a zsírdús tejtermékek, cukros italok, nehéz, fűszeres vagy zsíros ételek, mivel ezek irritálhatják a gyomrot, és fokozhatják a tüneteket.

A már korábban említett probiotikus ételek – mint az élőflórás joghurt, a kefir vagy a fermentált zöldségek –, valamint a prebiotikumokban gazdag összetevők – például a banán, a zab, a csicsóka, a fokhagyma vagy a teljes kiőrlésű gabonák – különösen ajánlottak a felépülés napjaiban.

Fontos: cukorbeteg gyerekek esetében a fertőzéses eredetű hasmenés fokozott figyelmet igényel, mivel a vércukorszint leeshet, és a folyadékvesztés, az elégtelen vagy épp túlzott inzulinbevitel életveszélyes állapothoz is vezethet. „A vércukorszint rendszeres ellenőrzése ilyenkor különösen indokolt, mivel a hányás és hasmenés hipoglikémiát (alacsony vércukorszintet) okozhat. Tanácsos könnyen felszívódó szénhidrátokat adni – például hígított almalevet –, valamint figyelni a vércukorszint alakulását. Ha a gyermek nem tudja megtartani a folyadékot, vagy a vércukorszintje nagyon ingadozik, mindenképpen orvoshoz kell fordulni” – hangsúlyozza Ádám Judit.

 A gyógyulás után ne felejtsünk hosszú távra feltöltődni

Az évszakok változása egyébként is jelentős hatással lehet a szervezet működésére, különösen az anyagcserére és az emésztőrendszerre. A télből tavaszba való átmenet idején érdemes tisztában lenni azzal, hogy a hőmérséklet és a fényviszonyok változása hormonális és táplálkozási szempontból is befolyásolja a szervezetünk működését. Amint megjelennek az első napsugarak, sokan méregtelenítésbe kezdenek – fontos azonban tisztázni: a hirtelen, túlzott folyadékveszteséggel járó diéták hosszú távon károsak lehetnek, különösen betegség után. 

„Valójában az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás a leghatékonyabb méregtelenítő. Ez ugyanis támogatja a szervezet természetes méregtelenítő folyamatait – a máj, a vesék, az emésztőrendszer, a légzés és a verejtékezés együttes munkáját – anélkül, hogy szükség lenne radikális étrendekre” – mutat rá a dietetikus.

Ahogy megérkezik a valódi tavasz, és talán végre magunk mögött hagyjuk a betegséghullámot, érdemes már az őszi időszakra is felkészülnünk. A friss, szezonális zöldségek és gyümölcsök – például spenót, sóska, retek, medvehagyma, eper, újhagyma – fogyasztásával értékes C-vitamint, antioxidánsokat és rostokat vihetünk be. Emellett ne feledkezzünk meg a D-vitamin pótlásáról sem, még akkor sem, ha a napos órák száma már nő.

A gyerekek táplálkozását is támogathatjuk tudatosabb tízóraikkal és uzsonnákkal: ne a péksüti–dobozos üdítő–kocka csoki kombinációra építsünk. A hagyományos szendvicseket kiegészíthetjük friss (nem bele, hanem mellé csomagolt) zöldségekkel, házi krémekkel – például túrókrémmel vagy hummusszal. Az édesség kiváltható egyszerűen elkészíthető házi zabkeksszel vagy gyümölcsös krémtúróval. Ezzel nemcsak a tápanyag- és vitaminbevitelt támogatjuk, hanem a felesleges cukor- és kalóriabevitel csökkentését is segítjük – ami hosszú távon az immunrendszer megfelelő működéséhez is hozzájárul.”

Széles-Horváth Anna