Miről mesél a bőrünk? – Az akné rejtett üzenetei

–

Mit árul el rólunk a bőrünk?

A bőr nemcsak a legnagyobb szervünk, hanem az első és legfontosabb védelmi vonalunk a külvilággal szemben.

Gondoljunk csak bele, mennyi érzelem tükröződik a bőrünkön: elpirulunk, ha zavarba jövünk, verejtékezni kezdünk, ha idegesek vagyunk, libabőrösek leszünk, ha valami megérint, az arcunk elvörösödik, amikor dühösek vagyunk, és sápadttá válik, ha félünk. De mit jelezhet az akné? Egyáltalán mi is ez pontosan? Pattanás? Esetleg bőrbetegség? 

Az akné gyulladásos vagy nem gyulladásos bőrelváltozás, amit a faggyútermelés és a bőr baktériumflórájának egyensúlyhiánya okoz. Ezt mondja a szakirodalom. Ha kicsit is hiszünk a holisztikus orvoslásban, amely szerint a bőr állapota sokat elárul a testi-lelki problémákról, az aknét figyelmeztetésként is értelmezhetjük. Ha úgy gondolod, hogy ez csak humbug, van egy jó hírem! Létezik egy tudományág, a pszichodermatológia, ami azt kutatja, hogyan befolyásolják a pszichés nehézségek a bőr állapotát (sok más mellett erről beszélgetett Milanovich Domi a Lélektani határban dr. Kiss Dorottya bőrgyógyásszal). 

A krónikus bőrgyógyászati betegségek pszichológiai megközelítése – a pszichodermatológia szerepe, fő kihívásai és feladatai című tanulmányában Német Borbála kiemeli, hogy a bőrbetegségek nemcsak esztétikai problémát jelentenek, hanem mélyen befolyásolhatják az érzelmi egyensúlyt is.

A tanulmány szerint a stressz és a megterhelő életesemények nem csupán súlyosbíthatják, hanem elő is idézhetik az aknét, ami hosszú távon az életminőség romlásához és önbizalomhiányhoz vezethet.

Zóra története: így tanította meg az akné, hogy hallgasson a teste üzenetére

Mielőtt belemerülnék az akné testi és lelki vonzatainak tárgyalásába, hadd meséljek el egy személyes történetet!

Zóra sokáig úgy gondolta, hogy az akné csupán tinédzserkori kellemetlenség, amit idővel kinő, ám a pirosló foltok a húszas évei közepére sem múltak el. Az arcán évről évre egyre több fájdalmas pattanás jelent meg. Az egyetemi előadásokon sosem mert az első sorba ülni, és gyakran lemondta a baráti találkozókat, mert úgy érezte, hogy a bőre minden figyelmet magára vonz. Az orvosok és bőrgyógyászok számtalan kezelést javasoltak, és a tünetek időnként enyhültek, de sosem múltak el teljesen. Egy másik nehézség miatt néhány éve felkeresett egy pszichológust, aki szokatlan kérdéssel kezdte az ülést:

Gondolkodott már azon, mit próbál üzenni a teste?

Ez a kérdés alapjaiban változtatta meg Zóra szemléletét. 

Rájött, hogy a bőre az elnyomott stresszt tükrözi. Megfigyelte, hogy az aknék fellángolása mindig egybeesett valami nehézséggel az életében: a vizsgaidőszak miatti szorongásával, munkahelyi konfliktussal, vagy amikor hónapokig nem állt szóba a családjával. Zóra bőre még mindig viseli ugyan a múlt nyomait, de már nem rejtegeti az arcát. Apránként megtanult kiállni magáért, nemet mondani, és teret adni a saját érzéseinek. Néhány hónapja létrehozott egy Instagram-oldalt, hogy megossza az aknéval kapcsolatos történeteit. A profil eredetileg személyes naplónak indult, és hamar népszerűvé vált, Zóra pedig meglepetten tapasztalta, mennyien kezdtek kapcsolódni a történeteihez. 

Egy 2015-ös tanulmány szerint az akné valamilyen formában az emberek 85 százalékát érinti élete során, ami jól mutatja, mennyire elterjedt és mindennapi probléma ez világszerte. Kutatások szerint az aknéval élők körében gyakoribbak a mentális zavarok, mint például a depresszió, különösen, ha a tünetek az arcon jelentkeznek.

Hogyan hatnak a bőrtünetek a mindennapokra és a társas kapcsolatokra?

Az akné egészségpszichológiai vonatkozásai című, 2023-as tanulmányában a Rigó Adrien és Csontos Anna Zsófia szerzőpáros egy átfogó elemzés eredményeit idézi, amely 186 tanulmányt vizsgált az akné és az életminőség kapcsolatáról. Az elemzés szerint az akné minden esetben negatív hatással van az életminőségre: a tünetek gyakran akadályozzák a mindennapi tevékenységeket, és sokan arról számolnak be, hogy az énképük szorosan összefügg a bőrük állapotával.

A szakértők öt fő területet azonosítottak, amelyek az aknéval élők személyes és társas életére is hatással vannak:

• Tehetetlenség érzése a tünetek változékonysága miatt.

• Fokozott társas összehasonlítás.

• Az énkép és identitás nehezített megélése.

• A társas kapcsolatok romlása.

• Nehézségek a romantikus és szexuális kapcsolatokban.

Na és miért alakul ez így? Bármiféle hibáztatás nélkül, azt hiszem, (nagy) részben miattunk, azok miatt, akik nem ismerik kívülről-belülről a problémát. A társadalmi megítélés jelentős hatással lehet az aknéval élők önértékelésére és lelki egészségére. Ezt támasztja alá a Dermatology and Therapy folyóiratban megjelent kutatás is, amelyet hat országban – az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Japánban, Németországban, Franciaországban és Brazíliában – végeztek. A felmérés során a résztvevőknek tiszta bőrű és digitálisan aknéssá alakított arcokat kellett értékelniük.

Az eredmények szerint az aknés arcokat kevésbé tartották vonzónak és magabiztosnak, gyakran bizonytalannak és félénknek vélték őket.

Mit számít a hely?

Zórát az is meglepte, hogy a követői több mint fele felnőtt, és a nemek aránya is majdnem kiegyenlített. Az aknét és a pattanásokat általában a kamaszkorhoz kötjük, ám Rigó Adrien és Csontos Anna Zsófia tanulmánya rámutat, hogy bár legtöbbször tinédzsereknél fordul elő, sok felnőtt is küzd vele, ám ilyenkor már gyakran krónikus állapotként jelentkezik. A felnőttkori aknéval élők többsége nő, akiknél a probléma általában serdülőkorban kezdődik. Ilyenkor az akné hátterében sokszor hormonális tényezők, például PCOS vagy pajzsmirigy-alulműködés húzódik meg.

Zórának sokat javult a bőre, de az akné még mindig nem múlt el teljesen. „Az utóbbi fél évben már csak a hátam csúnya, de az arcom sokkal szebb. Télen egész jól bírom, de nyáron nagyon zavar, ha kilátszik a hátam” – mesélte Zóra. Az akné helye és láthatósága jelentősen befolyásolja a pszichés terheket: az arcon megjelenő aknéval élők önbizalma és testképe általában rosszabb, mint azoké, akiknél a tünetek a törzsön jelentkeznek. 

Német Borbála arról számolt be, hogy egyes szakemberek úgy vélik, hogy a bőrproblémák helye összefügghet bizonyos lelki tényezőkkel.

Például, ha az akné a háton alakul ki, az utalhat a múltból hozott félelmekre, szorongásokra vagy berögzült szokásokra. A hát felső részén, a nyak közelében megjelenő bőrproblémák gyakran elfojtott haragra utalhatnak, míg a mellkason jelentkező akné a jövő miatti bizonytalanság vagy aggodalom jele lehet.

Az akné komplex kezelése

Német Borbála tanulmánya szerint az akné kezelésében a hagyományos terápiák hatékonyabbak lehetnek, ha pszichológiai támogatással egészítik ki őket. A szakértő szerint az alábbiak sokat segíthetnek az akné testi-lelki kezelésében:

• Mindenekelőtt fontos egy olyan szakember segítsége, aki nem kicsinyli le a beteg tüneteit és érzéseit, és egy-egy gyógyszer helyett pontos kezelési tervet állít fel.

• A terv akkor lesz hatásos, ha azt a páciens élethelyzetéhez és egyéni igényeihez igazítja, ami könnyen beiktatható a mindennapjaiba.

• Az aknéval gyakran járó szorongás és depresszió felismerése és kezelése elengedhetetlen a lelki és testi gyógyuláshoz.

• A stresszkezelési módszerek, relaxációs technikák hatékonyan csökkenthetik a pszichés terheket, ami összefüggésben van az akné állapotával.

• Fontos tisztázni a táplálkozási és életmódbeli szokásokat és eloszlatni a tévhiteket.

• Nem utolsósorban fontos a bőrgyógyász és a pszichológus együttműködése, vagyis a probléma komplex kezelése.

A felsoroltak elsőre azt az érzést kelthetik, mintha egy rendelőből jönnénk ki valódi segítség nélkül, ami különösen dühítő, ha még fizettünk is érte. Lássuk tehát kicsit bővebben a szakember tanácsait!

Az első három ponthoz annyit, hogy mindannyian érezzük, ha jó kezekben vagyunk: egy körültekintő szakember (legyen az bőrgyógyász vagy pszichológus) mellett biztonságban érezzük magunkat, hiszen meghallgatnak, figyelnek ránk, és valódi törődést kapunk.

Hogyan kezeljük jobban a stresszt? Erre az örökzöld kérésre számtalan módon lehet válaszolni, de továbbra sincs meg a Szent Grál. Ami az egyik embernek bejön, a másiknak nem hatásos, egy 2021-es kutatás azonban kimutatta, hogy a bőrproblémákkal küszködő pácienseknél a mindfulnessalapú pszichoterápia jelentősen csökkentette a stressz-szintet, és javította a bőr állapotát.

Számtalan tévhit kering a táplálkozási szokások kapcsán, amiről Zóra is hosszasan mesélt. Mindenféle diétát kipróbált, elhagyta a tejterméket, a húst, a cukrot, kipróbált egy tucat bőrápolási terméket, aminek a fele a kukában végezte. Bár az étrend hatással lehet a bőr állapotára, a csokoládé és a zsíros ételek önmagukban nem okoznak pattanásokat, de a sok cukrot tartalmazó ételek súlyosbíthatják a tüneteket. 

Az aknét nem a rossz higiénia okozza, hátterében elsősorban hormonális és genetikai tényezők állnak, sőt, a túlzott tisztítás akár ronthat is a helyzeten. A napozás rövid távon száríthatja a pattanásokat, ám hosszú távon károsíthatja a bőrt. A smink viselése nem súlyosbítja az aknét, ha nem póruseltömítő termékeket használunk, és este alaposan megtisztítjuk az arcbőrt.

Végül fontos kiemelni, hogy nem minden bőrbetegség lelki eredetű. Téves lenne kizárólag a pszichológiai okokra koncentrálni, és figyelmen kívül hagyni a biológiai tényezőket.

Az akné kezelése folyamatosan fejlődik, és az elmúlt években számos innovatív megoldás vált elérhetővé. A lézeres kezelések például hatékonyan képesek csökkenteni a gyulladásos elváltozásokat, valamint elősegíteni a bőr regenerációját, a hormonális terápia pedig különösen a felnőtt nők esetében jelenthet áttörést. Emellett egyre több kutatás mutat rá a probiotikumok szerepére, amelyek az emésztőrendszer és a bőr mikrobiomját támogatva csökkenthetik a bőr gyulladásos folyamatait. 

A #SkinPositivity mozgalom ereje

Egyre több influenszer osztja meg nyíltan személyes tapasztalatait az aknéval kapcsolatban, és számos mozgalom, például a #SkinPositivity, arra ösztönzi az érintetteket, hogy osszák meg történeteiket és vállalják a természetes arcukat. Cassandra Bankson, influenszer és youtuber, aki éveken át küzdött súlyos aknéval, rendszeresen megosztja személyes tapasztalatait, csakúgy, mint Em Ford, a brit influenszer, aki #YouLookDisgusting nevű kampányával arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen ítélkezéssel kell szembenézniük a bőrproblémákkal élőknek. 

Akárcsak a hegek (amiről szintén Milanovich Domi írt remek cikket) elfogadásában, az aknéval való küzdelem igazi fordulópontja is az, amikor valaki önismereti úton és mások támogatásával eljut odáig, hogy a bőrén lévő nyomokat ne hibaként vagy kudarcként élje meg, hanem felismerje bennük a kitartását.

„Inspiráló látni, amikor valaki vállalja a sebezhetőségét, és nyíltan beszél olyan problémákról, mint az akné vagy bármilyen más külső eltérés, ami nem átlagos. Ezek a történetek nemcsak megmutatják, hogy senki sincs egyedül a küzdelmeivel, hanem erőt is adnak ahhoz, hogy elfogadjuk önmagunkat, a hibáinkkal együtt”

– ennél szebben nem is zárhatta volna a beszélgetést Zóra, és én sem találhatnék ennél jobb végszót.

Simon Eszter