VIM
VIM

Helló, ez a Veled is megtörténhet!

Mindenkinek van egy története. Legalább egy, ami van annyira érdekes, hogy mások is szívesen meghallgatják. Vagy azért, mert van benne valami különleges, vagy épp ellenkezőleg, azért, mert olyan átkozottul jellemző sokunkra. Lehet, hogy tanulságos, lehet, hogy inspiráló, felháborító, izgalmas, vagy egyszerűen csak vicces. Ez itt a te oldalad, oszd meg velünk és a világgal a te történetedet!

Ha az alábbi gombra kattintasz, egy űrlapot találsz, ahol a neved és email címed megadása után rögtön be is írhatod a sztorit, ami velünk is megtörténhet.

Ui. Noha nagyon igyekszünk, de sajnos nem tudjuk megígérni, hogy mindent és azonnal közlünk. Az olvasószerkesztés jogát pedig fenntartjuk. Köszönjük a megértéseteket.

„Nekem az a sors jutott, hogy idő előtt elveszítettelek benneteket” – Levél a szüleimhez

VIM – 2022.02.08. – WMN

Egy édesanya, aki olyan korán meghal, hogy szinte emlék sem marad utána. Egy apa, aki nem jól szeret. Egy mostohaanya, aki legszívesebben kiradírozna a világból. Egy testvér, aki inkább magát pusztítja el lassan, de biztosan. Egy nehéz élet.

A gyógyításra esküdtem fel, nem önmagam elvesztésére – Egy egészségügyi dolgozó vallomása

VIM – 2022.02.04. – WMN

„Ha egyet kívánhatnék most, az az lenne, hogy álmaim munkáját végezhessem, kreatívan gyógyíthassak, normális munkaidőben, olyan bérért, amiből mértéktartó, ám teljes és boldog életet élhetek” – írja olvasónk. De valóban idealistának kell lenni ezekhez az igényekhez?

„Elmegyek a temetőbe, de nem gyújtok gyertyát. Tudod, Papa, a fényt nem lehet megvilágítani.”

VIM – 2022.01.31. – WMN

„Papám! A fülemben csengett az a mondatod, amit akkor nyáron, a hintaágyban ülve mondtál: »Most már elmehetek, felvettek az egyetemre, minden rendben lesz veled. Innentől egyedül is menni fog.« Hát, Papa, nem megy. Mindenhonnan hiányzol.”

„Már megtanultuk elengedni az ismerősök kéretlen tanácsait, hogy mit rontottunk el, és ők mit csinálnának másképp” – Egy ADHD-ban érintett szülő gondolatai

VIM – 2022.01.24. – WMN

„Amiről viszont végtelenül kevés szó esik, és ami szülőként nekem a legnagyobb szorongást okozza, az az ADHD-s gyerekeink felnőttkora. Vajon felnőttként hogyan fogják élni a hétköznapokat, fognak-e tudni tartós kapcsolatokat működtetni, hosszú távon elhelyezkedni egy munkahelyen, és nem csapongani?”

Az életem egy véget nem érő sötét alagút, aminek mindkét vége be van falazva – Élet a depresszióval

VIM – 2022.01.19. – WMN

„Amint az agyamnak volt egy kis szabad tere arra, hogy ábrándozzon, rögtön jött a sötétség” – írja olvasónk, Milán, aki hiába volt többszörösen veszélyeztetett, sokáig nem kapott profi segítséget. Az egészségügyi rendszerből való kiábrándulása pedig szó szerint életveszélyes lett.

„Hogy a négy fal között mi zajlik, azt nem tudja senki”

VIM – 2022.01.12. – WMN

Az igazi szeretet soha nem bánt. A szeretetnek nem szabad fájnia. És a szeretet nincs feltételhez kötve.

„Éreztem, hogy valami nem stimmel ezzel a szeretettel” – Olvasói vallomás

VIM – 2022.01.03. – WMN

Így hat a későbbi párkapcsolatokra egy gyerekkori szexuális erőszak traumája. Magdi története:

„Csak a hercegkisasszonyoknak jár a nekik megfelelő tisztelet, szeretet, csodálat” – Utam a szeretetlenségtől önmagam elfogadásáig

VIM – 2021.12.14. – WMN

Az alábbi olvasói írás csodálatosan bizonyítja, hogy – kemény munkával, de – igenis van esély a kezdetektől rideg szülői viszony okozta sérüléseket begyógyítani.