Vajon mit jelent a tökéletes test? Létezik ilyen egyáltalán? Milyen változásokat hoz az, hogy egyre több márka fordul el az agyonsanyargatott, egyenkinézetű modellek világától a különböző alkatok képviselete felé?

„Amikor Steiner Gyulát arról kérdezik, miért érzi felelősségének ott lenni a felvonuláson, azt feleli: »Ne zavarjuk Istent, miközben alkot! Sokkal inkább csodáljuk meg munkájának gyönyörű eredményét. Aki elfogadásra, szeretetre, emberségre tanító vallások félreértelmezett szövegeit, dogmáit hangoztatja a melegeket támadva, annak azt üzenem: Isten az igaz, tiszta szívre méri egy ember nagyszerűségét, nem pedig arra, hogy egy férfi vagy egy nő izgatóbb számára.«”

Gyakorlatilag nincs olyan állami fenntartású intézmény ma Magyarországon, amelyik támaszt nyújtana az értelmi fogyatékossággal élők kapcsolataiból született gyerekeknek és szüleiknek.

Százötvenezer indián és félvér gyereket zártak a XIX–XX. században gyakorlatilag átnevelőtáborokba, amelyekben például verés járt azért, ha azon a nyelven szólaltak meg, amit a szüleiktől tanultak. A cél az volt, hogy egészen elvágják őket a gyökereiktől. A zord körülmények és a bántalmazás miatt sokan nem tértek haza. A felelősök pedig egészen mostanáig próbálták takargatni ezt a tényt.

„Itt áll egy 39 éves nő, aki nem nevelheti a gyerekeit, nem rendelkezhet a vagyona fölött (amiért ő dolgozott meg), nem dönthet a testéről (amelyből eltávolíttatná a fogamzásgátló spirált) és a gyógyszereiről (amellyel szedálják), nincs köze ahhoz a képhez, amit ismerünk róla, és nem bízhat senkiben. És köszönetet mond a bírónak, amiért egyáltalán meghallgatja. Életében először kért nyilvános meghallgatást, hogy végre az ő hangja, az igazi hangja is eljusson az emberekhez.”

„Vajon nem nonszensz-e, hogy miközben a klímaváltozás miatti súlyos aszályokra készülünk, ivóvízzel locsoljuk a kertjeinket és azzal töltjük fel a medencéinket?” A Budapest környéki települések vízhiánya kapcsán Iliás-Nagy Katalin riportjában utánajárt annak, mekkora a baj.

„Ha apaként megjelensz a gyerekeddel, sokan még mindig a hátad mögé néznek, és vicceskedő, de valójában aggódó szavakkal az anyát keresik, mert nélküle, tehát csak az apával, ugye, egyetlen gyerek sincs biztonságban.” Herczeg Zsolt júniusban sem köntörfalaz. De miért is tenné?

Fontos lenne rájönnünk: az, hogy milyen a szülés, nem az anyát minősíti, hanem a rendszert, a társadalmat. Épp ezért nem magánügy.