A férfiak szemén keresztül szinte minden filmalkotásban tárgyiasulnak a nők. Most elindult egy olyan mozgalom, a #womanwrittenbymen, ami viccesen felülírja ezeket a sztereotípiákat.

„Hiszem, hogy eljutottunk egy pontra, amikor nem tudják többé ellenünk hangolni az országot, bármennyire igyekeznek is!” – üzeni Steiner Kristóf, aki a héten Magyarországon járt, hogy részt vegyen az első vidéki Pride felvonuláson Pécsett, és arra biztasson minden „másképp gondolkodót”, másságot képviselő embert, hogy vállalja önmagát és a véleményét.

„Nagyon fontos, hogy a fokozottan stresszes állapotban lévő gyerekkel szemben a felnőtt nyugodt maradjon, eggyel hátrébb lépjen, és ne zaklassa fel a gyerek viselkedése, különben a feszültség csak erősödni fog” – mondja a szakember.

Kívülállóként fogalmunk sincs, milyen nehéz helyzetben van egy haldokló, aki már megváltásként tekint a halálra, de annak sincs könnyebb dolga, aki mindezt közelről nézi végig.

Fogadjunk, ismerős neked is: villogás, agresszív „letolás”, követési távolság szándékos be nem tartása, balra index a belső sávban – mindennapos helyzetek az autópályán. De te, aki ezekkel az eszközökkel élsz, és próbálsz nyomást gyakorolni a lassabban (többnyire szabályosan) haladó autósra, belegondoltál már abba, mik a következményei ezeknek közlekedési és baleseti szempontból? Szakértőkkel jártunk utána.

„Egy nő ma legyen okos, de nőies, olvassa a híreket, de azt is tudja, milyen szín áll neki jól, legyen gyereke, de nehogy megelégedjen a háziasszony státusszal, legyen karrierje, de maradjon ideje a férjére is, legyen saját háza és keresete, mert ki tudja, mi lesz, de hagyja, hogy a társa férfi lehessen mellette és gondoskodhasson néha róla…” – Tényleg jó, ha mindent akarunk egyszerre? És hol vagyunk ebben mi magunk?

Texasban ettől a hónaptól tilos a terhességmegszakítás a terhesség hatodik hetétől – és Európában is újra meg újra fellángolnak a viták erről. Miért került megint napirendre a kérdés, és mi lehet a következménye annak, ha visszatérünk egy szigorúbb szabályozáshoz?

Indiában korábban kezdődtek azok a nőjogi megmozdulások, amiket ma már gyűjtőnéven #metoo-mozgalmaknak szoktunk nevezni, de az eredményeik sajnos még mindig nem jelentősek. Az országban ugyanis olyan hátrányos helyzetben vannak a nők a férfiakhoz képest, hogy gyakran még a saját családjuk is veszélyezteti a testi épségüket, vagy akár az életüket is.