„Kisétált, hogy felakassza magát” – Hogyan juthat el egy negyedikes gyerek az öngyilkosságig?
„Ne engedjünk senkit kisétálni, aki azt mondja, meg akarok halni.”
„Ne engedjünk senkit kisétálni, aki azt mondja, meg akarok halni.”
„Férfiról vagy nőről van szó, nem számít, a bántalmazás nem ismer biológiai nemet – legfeljebb az eszközök mások.” Súlyosak a vádak a Vígszínház igazgatója, Eszenyi Enikő ellen, az időzítés sem véletlen. És az összefogás sem. Gyárfás Dorka elemzi a helyzetet:
„A fertőzés terjedése nemcsak a vírustól, hanem a viselkedésünktől is függ” – írja bejegyzésében az egyik leghíresebb amerikai egyetem tanára. Nemcsak a veszélyeztetettek viselkedésétől, hanem mindenkiétől – ezt pedig már mi tesszük hozzá.
Amikor az ezernyi színes virág nemcsak nőnapra, hanem egy egész életre szól.
Ilyen volt tegnap ez az elképesztően fontos és nagyon szerethető esemény, a 111. nőnap, ami viszont első volt abban, hogy ezúttal a nők jogairól is szólt. Arról, hogy ne haljon meg hetente legalább az egyikük a kapcsolati erőszak áldozataként, hogy ne legyen köztük kétszázezer bántalmazott, hogy ne minden ötödikük tapasztalja meg a nemi erőszakot élete során.
Talán ideje lenne nekünk is felnőnünk a gyerekeinkhez, nem?
Kinek születési előjoga komfortosan élni? Egy súlyos könyv, ami után kicsit másként látja a világot, aki elolvasta.
Találkozzunk március 8-án a Hősök terén! Vagy a számos csatlakozó város (Miskolc, Debrecen, Dunaújváros, Érd, stb.) testvéreseményein.