Fontos lenne rájönnünk: az, hogy milyen a szülés, nem az anyát minősíti, hanem a rendszert, a társadalmat. Épp ezért nem magánügy.

Nem először vagyunk tanúi a történelem során a társadalom egy-egy csoportja elleni gyűlöletkeltésnek és az érintettek kirekesztésének. Gyűlölni általában könnyebb, mint megismerni, elfogadni – gondolhatnánk. Pedig ez közel sincs így: a gyűlölet ugyanis nemcsak azt képes elpusztítani, aki ellen irányul, hanem azt is megmérgezi, aki magában táplálja. A hatása alól pedig azok sem tudják kivonni magukat, akik nem vesznek részt sem a gyűlöletkeltésben, sem a kirekesztésben. Ez nemzedékeken át súlyosan megnyomoríthat egész társadalmakat, hatásait a gyerekeink, unokáink is magukkal cipelik, akiket így megfoszt(hat)unk attól, hogy egy egészséges(ebb) társadalomban éljenek.

„A társadalom nem nőtt még fel ahhoz, hogy elhiggye, tanulással és szakmaisággal bármilyen nőnek és bármilyen színű embernek ott van a helye a fehér férfiak között. A cigányság jövője kollektíve azon múlik, hogy mennyit tanul, az meg már az egyénen múlik, azt hogyan kamatoztatja.”

Hogyan hatott a járvány a családi életre? Mi a távoktatás mérlege? Milyen a gyerekek-szülők-tanárok pszichés állapota, kiket sújtott a legkeményebben ezen a téren a pandémia? Hogyan segíthetünk a gyerekeknek feldolgozni a hosszú távú problémákat? Izgalmas friss adatok az UNICEF reprezentatív felmérésből és szakértők tanácsai:

Milyen hatással volt a járvány a drogfogyasztásra? Hogyan segíthetjük függő szerettünk leszokását? Nádudvari Péter szakértők gondolatait gyűjtötte össze:

„Egy döntés az vagy fontos, vagy könnyű.”

A gyerekjogok ismertsége Magyarországon az egyik legalacsonyabb Európában, és a gyerekjogok körül általában sok a félreértés. Hivatkozni viszont kiválóan lehet rájuk. Szakértői vélemény.

„Ez a pusztító hatalmi játszma azért zajlik a szexualitás arénájában, mert az ember egy olyan lény, akit legmélyebben éppen a szexualitásán, a testiségén keresztül lehet megsebezni”