A kormány terroristalistájára gyakorlatilag bárki rákerülhet Semjén törvényjavaslata szerint

–

A szankcióslista-állítás már a háborús vészhelyzeti kormányzásnak is része, de a friss törvényjavaslat szövegezése arra is kitér, hogy a háborús vészhelyzet után is szükség van erre. 

A törvénytervezet pontos szövegezése szerint Pintér Sándor saját hatáskörben bárkit terrorizmus szempontjából veszélyes személynek bélyegezhet:

„A rendészetért felelős miniszter határozatban dönthet az olyan természetes személy terrorista személlyé nyilvánításáról és a 16/B. § (5) bekezdés a)-c) pontja, valamint a (2) bekezdés szerinti egyes korlátozó intézkedések vele szemben történő alkalmazásáról, aki

a) a nemzeti listán szereplő csoport, csoportosulás vagy szervezet tevékenységével összefüggésbe hozható, és akivel szemben felmerül terrorcselekmény elkövetésének kockázata, vagy

b) vélhetően terrorcselekmény megvalósítására készül, és vonatkozásában helye lehet a 2580/2001/EK rendelet alkalmazásának.”

Ez alapján is egyértelmű, hogy semmilyen konkrét cselekedetre nincs szükség ahhoz, hogy valakit terrorista személlyé nyilvánítsanak. 

„A törvényjavaslat szerint bárkit le lehet terroristázni, aki egyébként nem követte el a terrorizmus bűncselekményét. Ha valódi terrorista lenne, akkor lennének büntetőjogi eszközök eljárni vele szemben”

 – osztotta meg véleményét a tervezetről Lattmann Tamás nemzetközi jogász a 24.hu-val, hozzátéve, hogy álláspontja szerint ez a törvénytervezet egy politikai termék.

A listára kerülő személyekre ezután kiutasítás, beutazási és tartózkodási tilalom vár (amennyiben külföldi állampolgárok), valamint a pénzeszközeit is be lehet fagyasztani. Ezeken kívül más szankcióról nem rendelkezik a javaslat.

„A törvénycsomag nem nagyon fűz konkrét jogkövetkezményt, joghátrányt, büntetést ahhoz, hogy téged én most leterroristázlak. Ez inkább egy politikai megszégyenítés, ami egyébként szerintem sérti az ember jó hírnévhez való jogát” – mondta Lattmann Tamás a 24.hu-nak.

A terroristává nyilvánított személy a határozattal szemben a Kúriához fordulhat jogorvoslatért a határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül. A Kúria ezt egy közigazgatási perben bírálja el, de a miniszter döntését nem változtathatja meg.

A tervezettel Donald Trump példáját követi a kormány, az amerikai elnök nevezte először az Antifa mozgalmat terrorszervezetnek Charlie Kirk konzervatív aktivista meggyilkolása után.

„A terrorista személlyé nyilvánításra irányuló eljárás vele szemben történt megindításáról az érintett személyt akkor kell közvetlenül értesíteni, ha Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, hivatalos elektronikus elérhetőséggel, kézbesítési megbízottal vagy jogi képviselővel rendelkezik, ezek hiányában az értesítést az érintett személy bármely ismert nem hivatalos elektronikus elérhetőségére kell megküldeni, egyidejűleg hirdetmény útján is közölni kell” – áll a törvénytervezetben.

Az indoklás pedig annyi, hogy a nemzetközi biztonságpolitikai fejlemények indokolttá teszik a terrorizmus elleni küzdelem terén rendelkezésre álló jogi eszköztár kiszélesítését. 

Ha elfogadják, már csak az a kérdés, hogy ki lesz az első, akit terroristának bélyegeznek?!

Tóth Flóra