Fiatalok, akik nem hagyják, hogy a fejük felett döntsenek fontos kérdésekről – 2022 az ifjúság európai éve

–

Az Európai Ifjúsági Párbeszéd programját a kétezres években hívta életre az Európai Ifjúsági Fórum, ennek keretében lehetőséget teremtenek a fiatalok és a döntéshozók közötti kommunikációra, megkísérlik a harminc alattiak erőteljesebb bevonását a jövő alakításába. A tagországok ifjúsági tanácsai két-két delegáltat küldenek, akik a másfél éves ciklus alatt országuk fiataljait képviselik a nemzetközi projektekben.

A projektek az EU tizenegy ifjúsági célja alapján valósulnak meg, ezekből minden ciklusban kettő kerül középpontba.

„A mostani ciklusban, amely a francia–cseh–svéd elnökség végéig tart, a fő fókuszunk a fenntarthatóságon és az inkluzív (befogadó) társadalmakon van” – meséli Enikő.

A fő célokhoz pedig számos alcélt fogalmaznak meg, amelyek alapján a tagországok tanácsai kialakítják a saját projektjeiket.

A nemzeti ifjúsági tanácsok ernyőszervezetek, számos szervezet és projekt érdekképviseletét, szakmai támogatását látják el. Az ő nemzetközi kooperációjuk során megosztják tapasztalataikat, a már működő gyakorlatokat, igyekeznek tanulni egymástól.

 Megvitatják a legégetőbb kérdéseket az ukrán háborútól a fenntartható mobilitási lehetőségekig

A másfél éves ciklus alatt három konferencián vesznek részt az ifjúsági küldöttek. „Az első, strasbourgi konferencián a problémák előzetes felmérésén volt a hangsúly, illetve olyan eszközöket, kérdéseket és módszereket kaptunk kézhez, amelyek segítenek végigvinni az ifjúságkutatást egy adott témában.” Ezek a kutatások ugyanis kötelező részei az ifidelegáltak munkájának, hiszen ahhoz, hogy jól képviselhessék országuk fiataljait, fontos, hogy minél sokszínűbb csoportok véleményét tudják beépíteni a döntéshozásba.

A konferenciák remek lehetőségeket nyújtanak arra, hogy a fiatalok véleménye felsőbb körökhöz is eljusson, és valódi párbeszéd alakulhasson ki, ezeken az eseményeken ugyanis számos politikus, ifjúságügyekért felelős szakember és képviselő vesz részt.

A strasbourgi konferencián például az egyik csapat a francia ökológiai átmenet minisztériumának a vezetőjével vitathatta meg az infrastruktúra és a fenntarthatóság kapcsolatáról alkotott nézeteit, tapasztalatait. Ezen kívül a konferencia után a delegáltak felszólalhattak a miniszterek informális találkozóján, a 27 tagállam ifjúságügyekért felelős képviselői előtt is.

Persze nemcsak a politikai szereplőkkel, de a többi ország delegáltjaival is fontos közös munka folyik. „Ott ülünk egy asztalnál egy jó nagy flipchart táblával meg rengeteg kérdéssel, és próbáljuk átlátni, mire van kapacitás, hol van a mi szerepünk egy adott kérdésben, legyen az az ukrán háború vagy a fenntartható mobilitási lehetőségek” – meséli Enikő hozzátéve, hogy a ciklus végén a konferenciák és a kutatások eredményeiből egy közös összefoglaló dokumentum is készül, amit az Európai Tanácsnak is elküldenek.

Minden delegált önkéntesként dolgozik, így eldönthetik, mennyi energiát és időt tudnak beletenni a kötelezőn felül. A magyar delegáltak lelkesedése számos projektötletet szült már, ezen kívül a magyar ENSZ ifjúsági küldöttel is gyakran dolgoznak együtt különböző projekteken.

A határ a csillagos ég

Enikőék éppen egy fenntarthatósági projekten dolgoznak, aminek keretében beltéri gombakertek segítségével szeretnék megismertetni az általános iskolásokat a biodiverzitás fontosságával, és azzal a komplexitással, amit az étel asztalunkra kerülése jelent. Ezzel a gyakorlati oktatásra helyezik a hangsúlyt, a gyerekek pár hét alatt termőképes gombakertet nevelhetnek, miközben elkezdődik egy párbeszéd a tudatos fogyasztásról, hiszen minél korábban megismerkednek ezekkel a fogalmakkal, annál hamarabb kialakul a fenntarthatósági szemlélet. Ez csak egy projekt a rengeteg közül, ezek a pályázatok azonban lehetőséget adnak arra, hogy ha valakinek van egy ötlete egy probléma megoldására, az megtalálja hozzá a szükséges anyagi támogatást is.

„Sokan érezhetik úgy, hogy nehéz kiállniuk az érdekeikért, de szerencsére egyre több lehetőség és anyagi keret is van arra, hogy megvalósulhassanak olyan projektek, amik a fiatalokat foglalkoztató problémákra kínálnak megoldást.”

Azon is dolgoznak, hogy ezek a projektek és a pályázati lehetőségek olyan régiók fiataljaihoz is eljussanak, ahol nincsenek ifjúsági szervezetek, hiszen, ahogy Enikő mondja: „Ha a fiatalok rájönnek, hogy ezek a lehetőségek léteznek, és olyan sok pénz áramlik beléjük, amelynek segítségével lehetőség van külföldre menni lényegében ingyen, projekteket létrehozni, nyelvet tanulni, kapcsolati rendszert építeni, akkor bármi megvalósítható.”

Persze könnyű elveszni a lehetőségek labirintusában, a korosztály jelentős része pedig egyáltalán nem is tud ezekről, így Enikőnek az utóbbi években szívügye lett, hogy minél több embert megismertessen az ehhez hasonló támogatott projektekkel (mint az Erasmus+ vagy a European Solidarity Corps által szervezett tréningek, egy-két hetes csereprogramok, vagy az önkéntes projektek). „Egy-egy ilyen projekt segíthet a pályaválasztásban, a nyelvtanulásban, vagy a személyiségfejlődésben, mert az ember elhagyhatja azt a buborékot, ami addig a világot jelentette a számára, és rengeteg új benyomás érheti. Ezért is gondolom, hogy minél több embernek tudnia kellene az ilyen kezdeményezésekről, és remélem, mire egy év múlva lejár a mandátumom, néhány lépéssel közelebb leszünk hozzá, hogy minden fiatal ismerje a lehetőségeit.”