Csak a tavalyi évben több mint ezerháromszáz új magyar diákot írattak be osztrák intézményekbe. De vajon hogyan néz ez ki a gyakorlatban? Egy érintett édesanya elmesélte nekünk, miért is költöztek az osztrák határhoz.
Mi a jobb a gyereknek? Ha burokban élhet, ameddig csak lehet (akár 18 éves koráig), vagy az, ha korábban szembesül a valósággal, és ki kell fejlesztenie a megküzdési technikáit? Ebben a dilemmában őrlődik vendégszerzőnk, a középiskolai felvételik utolsó döntési pillanatában.
„Arcodon a ragyogó mosoly, a lelked meg szétzuhan összeroppanva és meggyalázva…”
„Élethosszig tartó emberképzés a tanári lét, méghozzá olyan, ahol magamat kell képeznem. Elképesztő meló ez, jókora árat fizetek ezért a tréningért” – mondja állandó szerzőnk, Kökéndy Ákos, akinek mégis megéri minden erőfeszítést megtenni ezért a hivatásért. Mert hisz benne, mert szereti. Mert ez küldetés.
„Lehet, hogy szülőként nincsen mindenre rálátásunk, de azt tudjuk, hogy a problémák megoldásához nekünk is tennünk kell” – írja egy olvasónk, aki szeretné, ha a szülők véleménye is megjelenne a tanársztrájk kapcsán.
Ne hidd, hogy téged nem érint…
Az oktatásügy problémái egy fiatal pedagógus szemével.
Két – gimnazistákat érintő – hír margójára:
Tényleg csak a rosszat lehet elmondani a magyar oktatásról?
Nincs órarend, nincs osztályozás, tesiórán különböző sportágak közül lehet választani, és nyitott, multikulti, támogató közeg – ilyen egy brit iskola egy magyar anyuka szemszögéből.