„Te krokodilbőrbe bújt propelleres lila zsiráf!" Ja, nem, bocs, ez mégsem jó szerelmi vallomás. Lackfi János azt állítja, hogy szerelmes versekből születik a legtöbb a világon. Méghozzá nagyon rossz szerelmes versekből. Hogy milyen a jó szerelmes vers? Számodra az, ami célba talál. A világnak meg azok, amelyek örök érvényűek maradnak.
Ha elsüllyed a magyar nemzet, akkor ki süt vajon kakaós csigát? És kit tép tovább az a sanda balsors? Még egy kínzó kérdés: ki muzsikál majd a nemzet sírjánál? Kis Grófó? Vagy az Edda? Irónia mesterfokon Lackfi Jánostól, aki nagyon sokat tud a magyarokról...
Szerintetek miről szól a Himnusz? Az, amit annyiszor hallgattunk iskolai ünnepélyeken a tűző napon, ájuldozva a rettenetesen szúrós, műszálas ünneplő ruhánkban, rogyadozó lábakkal, mert már megint kinőttük azt az átkozott ünneplő cipőt? Lackfi János szerint bizony itt a nagy kunyerálás esete forog fenn...
Hiába, ez a Shakespeare már mindent kitalált. Bár lehet, hogy kicsit csodálkozna, ha megtudná, hogy a No woman, no cry, és a motoros láncfűrész is felmerül egy mostani izompólós agymacsónak a Hamlettel kapcsolatos gondolatiban, de hát ne csodálkozzunk ezen, ha egyszer ennek a figurának épp Lackfi János a magyar hangja.
A költők is emberek, állítja Lackfi János - és mi hiszünk neki. Janus Pannoniustól Szabó Lőrincig, Petőfitől József Attiláig sok mindenkiről kiderültek érdekes dolgok... De mivel az emberálarc mögött, a szövegeik mélyén ott van a feltörő isteni, hajlamosak vagyunk szemet hunyni a gazságaik fölött. Pedig.
Lehet-e a verset kilóra mérni? Á, dehogy! Költészetté válhat egyetlen hang elhagyásával egy közönséges szó is? Hát persze! Ha rövid sorokat írunk egymás alá, az már költészet? A válasz: nem. A költészetet mégiscsak a gondolat ereje formálja azzá, ami.
Arany-balladák. Vagyis Bal Ladák, hogy stílusosak legyünk. Ezek a véres történetek a maguk korában a mai bulvár szerepét töltötték be. Lackfi János ritmusai Arany János aranybecsű soraira.
„Csiribiri? Azmiaz?" – kérdezik a gyerekek teljes joggal. Miért nem csillivilli? Vagy csinibini? És miért repül egy sült kappan? Ráadásul a szárnya nélkül... Lackfi János, József Attila-díjas költő ezen a héten Weöres Sándor csodálatos klasszikusát magyarázza meg nekünk.
Mindennapi irodalomadagunkat add meg nekünk ma! Lackfi János a múlt héten elindult A-ból, és ma végre eljut B-be. A cikk végére kitalálja magának, hogy akkor most mégis: mi is az a vers?
Vadonatúj sorozatunk első darabja, amelyben a népszerű költő-író-műfordító lerántja a leplet az irodalomról és annak szereplőiről. Elsőként a versekről. Vigyázat, az írás lackfizmusokat tartalmaz!