„Figyelek, hogy ne hallja más, ha Madonnát hallgatok, vagy Britney-t. Ha az utcán szembe jön velem egy férfi ismerős, önkéntelenül figyelek arra, hogy elég férfiasan járok-e, és bár mindig azt a szerelést veszem fel, amit jónak találok, mégis ott motoszkál bennem egész nap a kérdés, hogy vajon ez nem túl buzis-e.”
„Szeressünk szabadon, szeressünk a szívünkkel-lelkünkkel-testünkkel, nem megfeledkezve az agyunkról sem, és szeressünk úgy, hogy mi magunk, és a másik (vagy esetenként az összes többi) ember, akivel intim közelségbe kerültünk, pont olyan huncut mosollyal és zabolátlan szenvedéllyel, vagy egyszerűen csak jó érzésekkel emlékezzen vissza a közös kalandra, mint mi” – és hogy bővebben ez mit jelent? Kattints.
„Jóval több történet és perspektíva létezik, mint egyedül a heteroszexuális fehér középosztályé, melyet látunk és magasztalunk” – német színészek álltak ki amellett, hogy a filmekben és sorozatokban a szexuális orientáció vagy a nemi identitás ne jelentsen skatulyát a szereposztásnál.
Nemcsak a szivárványos zászlón, hanem az LMBTQ-emberekről készült filmek palettáján is megtalálható minden szín.
„Nem akarlak áltatni. Nem lesz feltétlenül könnyebb. Lesznek emberek, akik nem fogadnak el, mert meleg vagy, és gyakran ők maguk sem tudatosítják magukban, hogy homofóbok. Azért nem fognak kedvelni, mert csak. Emellett minden buzi szóra össze fog szorulni a gyomrod, még akkor is, ha csak arra mondják, aki betolakszik a sorba.”
„Az ideális az lenne, ha nem a saját nyomorunkat vetítenénk a másikra, hanem magunkat próbálnánk meg építeni. De sajnos mindig egyszerűbb lesz gyűlölni, mint időt és energiát fektetni abba, hogy az ember valamit megértsen, megismerjen, elfogadjon.”
Olyan jó lenne, ha ezt a beszélgetést minden szülő elolvasná! Mert biztos van olyan, ahol pont ilyen gondolatokkal küzd a gyerek, csak nem meri elmondani.
Hogyan élvezhetné felhőtlenül egy homoszexuális fiú ezt a fontos filmet, ha összesúgnak a háta mögött, amikor belép a moziterembe?
Képzelj el egy óvodát, ahol nem megvetik, hanem támogatják azokat a szülőket, akik azonos nemű párként fogadtak örökbe gyereket. Ahol a kislányok is autóznak, a fiúk is „babakonyháznak”, és mindenki szabadon kifejezheti az érzelmeit. Ahol a játékbabák is sokszínűek. És most – attól függetlenül, hogy a örülsz vagy bosszús lettél – olvass egy ilyen óvodáról!
„Kívánom, hogy egyszer a Budapest Pride-on is átélhessem ezt a mesés érzést, és a nem túl távoli jövőben egyszer önmagam lehessek a hazámban is" - írja Zoli, a Londonban élő meleg magyar srác.