Tavaly közel 36 ezren vándoroltak ki Magyarországról, az elmúlt tizenhárom évben pedig – a KSH adatai szerint – 326.215 ember hagyta el hazánkat. Nyilván sokan visszaköltöztek időközben, de ez akkor is elképesztően magas szám. Annyi biztos, hogy rengeteg embernek okoz fejtörést, hol töltse a karácsonyt. Itthon? Vagy otthon? Na de hol is van az a bizonyos haza?
A temetők egyfajta időkapszulaként működnek a környezet megóvásában, a védett és kihalás szélén lévő fajok megőrzésében is nélkülözhetetlen szerepet játszanak. Talán mondanunk sem kell: ma már az ilyen értékes temetők is veszélyben vannak. Hogyan menthetnénk meg őket?
A Körösfeketetón zajló vásár több százéves hagyomány, és nem csupán tárgyakat kínál: bizonyíték arra, hogy a történelem, az idő és a társadalmi változások dacára is vannak dolgok, amelyek tarthatnak akár örökké. Csak emberek kellenek hozzá, akik jól megférnek egymás mellett.
Mi jut eszedbe arról a szóról, hogy otthon? A biztonság? A nyugalom? Vagy pont a helykeresés, a költözés? A december 9-ig látható Vándorló Otthonunk című kiállításukkal kortárs képzőművészek is erre a kérdésre keresik a választ.
Vendégszerzőnk Mongóliában járt, és szép történeteket, valamint csodás fotókat hozott nektek:
Az emancipálódás újabb vívmánya, vagy múló trend, hogy a férfiak veszik fel a feleségük nevét? Érintettekkel és egy szakértővel beszélgettünk.
„A víz nélküli föld halott, a család nélküli ember üreges” – szól a közmondás. De vajon hogyan változott a család fogalma és benne az emberek helye, szerepe az elmúlt évtizedekben? És mit jelent ma ez a fogalom?
Vicces évindító babonák a szebb jövő érdekében a világ minden tájáról, avagy: Tóth Girlzonboard Flóra elhozta nektek az örökké tartó boldogság tutibiztos receptjét! Tényleg!
„Csigatészta, cérnametélt, eperlevél, grízgombóc, macesz… Nekem mindegy, bármelyikről is legyen szó, nagykanállal merem a tányéromba. Aprólékosan felvágom a kanalammal a puhára főtt répát, és – mint minden lelkében gyereknek megmaradt felnőtt –, a zellergumót és a karalábét meghagyom a nálam idősebbeknek. De a petrezselymet legalább megeszem, ennyire azért felnőttem már én is.” Szerzőnk végigvezet minket egy klasszikus vasárnapi ebéd menüsorán, némi extra hozzávalóval és anekdotával. Nálatok hogy zajlanak ezek az ebédek?
„Ne ragaszkodjunk semmihez, ami idejétmúlt, vizsgáljuk felül a kapcsolatainkat és a környezetünket.”