Nagy bátorság kell ahhoz, hogy az ember négy gyerekkel együtt felkerekedjen, és szerencsét próbáljon a világ másik felén. De egykori kolléganőnk, Rohrböck Kinga és férje meglépték ezt, és még a gyerekek is kiválóan boldogulnak...
„Marci tökéletes kisfiú volt. Olyan, aki után az ember bátran vállal még egy gyereket, mert az ilyen csemete mellett az élet csupa öröm és boldogság.
És akkor jött Áron.”
Jó lenne valahogy elmagyarázni a gyerekeinknek, hogy nem kell mindig menőnek lenni, és lehet nemet mondani bármilyen közösségi hülyeségre.
„Egy »nemisannyiratitkos« társaság tagja vagyok: a dackorszakos gyerekek anyukáinak klubjába tartozunk, ahová senki nem akar belépni, de a tagfelvétel nem szándékhoz kötött.”
Pásztory Dóri Barni bölcsijében járt, és a fogyatékosságról mesélt.
„Miért van az, hogy az állam (ami jelen pillanatban 1,8 millió gyerekért felelős) úgy játszadozik gyerekek életével és sorsával, mint az egyszeri játékfüggő a kaszinóban fizetésnap után?”
„Az a gyerek, akivel a szülei nyíltan beszéltek politikai kérdésekről (is), felnőttként tudatos állampolgárrá válik, akivel nem lehet bármit megtenni, és aki nem tűri, hogy felelőtlen politikusok saját játszóterüknek tekintsék az országot.” Hiánypótló írás. Tényleg.
Gyereket nevelni nem egyszerű. Pláne boldogat. Erős a kihívás, de a feladat nem teljesíthetetlen.
Legyél csendben, maradj veszteg, ne szólj közbe, mit ficánkolsz! – Ha nem figyelünk az igényeikre, akkor bizony különösen kellemetlenek a kötelező családi ünnepek a kisgyerekek számára.
Lányos apáknak kötelező! Lányoknak, anyáknak, fiúknak pedig erősen ajánlott.