Ha egy mondatban kellene megfogalmazni, miért csodálatos dolog negyven pluszosnak lenni, az így hangzana: „ilyenkor már elég idős vagy ahhoz, hogy ne más akarjon formálni, de pont jó korban, hogy te formáld magadat”.
A menopauzáról (túl) sokáig nem beszéltünk, az előző generációk otthon, csendben szenvedtek, tűrték a változatos tüneteket és a cifra jelzőket, amelyekkel őket illették. Az, hogy elkezdtünk beszélni róla nyilvánosan is, nemcsak annak köszönhető, hogy tovább élünk, és ha lassan is, de általánosan tudatosabbak és nyíltabbak vagyunk, ha a testünkről van szó, hanem annak is, hogy már itthon is lettek ennek a témának szószólói. Egyikük, Iványi Orsolya a Breakout Room vendége.
Tizenévesen sokan „túl akarnak esni” rajta, huszonévesen a mennyiségre mennek, a harmincas éveikben különböző okokból megváltozik a viszonyuk hozzá, és azt mondják, hogy negyven felett jön az igazi élvezet… Tényleg így van? Szakértőt és különböző korú nőket kérdeztünk arról, hogyan viszonyulnak a szexhez az egyes életszakaszaikban.
Sok nő tapasztalja, hogy negyven felett elkezd hízni, akkor is, ha nem eszik többet, mint addig. Ráadásul a zsír leginkább a derékra rakódik, aminek egészségügyi kockázata is lehet. Dietetikus vendégszerzőnk elmondja a miérteket, és azt is, mit tehetünk a jelenség ellen:
„Vannak folyamatok, amelyeken egy embernek keresztül kell mennie, és toporzékolhatok, elégedetlenkedhetek, ellenkezhetek, akkor sem tudom sem kikerülni, sem felgyorsítani, sem a végére ugrani” – ilyen most Kristófnak az életközepi válság.
Olyan erőteljes hormonváltozást, mint amit a klimax hoz, kamaszkorában él meg az ember. Csakhogy, amikor tinik vagyunk, jó eséllyel szüleinktől vagy az iskolában kapunk „szexuális felvilágosítást”. Beszélgetünk a szexről a barátnőinkkel, a jobb fej fiúkkal, kipróbálunk mindenféle mutatványt az aktuális szerelmünkkel. De mi történik a változókorban? A hormonoktól nyüzsgő, lelkileg zilált test pipa. A szexuális vágy is pipa. De nem nagyon van olyan tapasztaltabb valaki, akitől kérdeznénk. Most mi vagyunk a „tapasztalt” generáció. Akkor is, ha néha nagyon elveszettnek érezzük magunkat.
Itt az ideje előhívni a „láthatatlan nőket” az árnyékból, és kitenni az asztalra azt a témát, ami előbb-utóbb mindannyiunkat érinteni fog: a klimaxot. Magunkon és egymáson is segítünk, ha beszélünk róla.
„Bocs, pont hőhullámom van, menjen inkább valaki más. Mindjárt összeszedem magam.”
„Ez a gonosz és mihaszna bennem élő hőgenerátor nem nagyon bírja, ha ki akarok kapcsolódni, mert ő aztán azonnal bekapcsolja magát...” Gabi változókori „coming outja”.