A WMN csapatának kedvenc receptjeit gyűjtöttük csokorba, amelyekkel egyszerűen nem lehet melléfogni. Van itt szatmári töltött káposzta, habcsók, tojáslikőr, diós süti, gyors vendégváró falatok és még borpárosítás is!
A nő otthon várja a férjét. Megbeszélték, hogy időben hazaér, hiszen napok óta tervezik a közös vacsorát, amelynek során a karácsonyi ajándékokat is meg kellene beszélni. De ő persze már megint nincs sehol. Tipikus. Az asszonynak húsz év alatt bőven lett volna ideje hozzászokni, mégis fel van dúlva. Fiala Borcsa gasztronovellája.
Az erdélyi ember novembertől decemberig a pincébe jár, hogy slagjával belefújjon a káposztalébe. Érdekes figurának tűnik ilyenkor: mivel küldetést teljesít, messziről elkerüli a boroshordóját, kidülled a szeme, megtelik az arca levegővel, és úgy fújja a sós-savanyú vizet, mintha csak trombitálna odalent. Leginkább pityókászsákok, csüngő szalonnák és télire eltett befőttek között. Jó hidegben.
Egy nő, aki ki nem állhatja a monotóniát. Férfiak hada, akik megpróbálják levenni a lábáról, de aztán belezuhannak a szokások medvecsapdájába. Egy fess úr, aki tele van meglepetéssel. Egy farkaséhes étteremtulajdonos és egy kipucolt frigó. Végül egy kaliforniai saláta, ami meghódította a világot.
A dán fahéjas csiga szerelembe esett az amerikai palacsintával, a kettő keverékéből pedig valami egészen csodás dolog került ki! De ha ez nem lenne elég, hoztunk neked egy parádés őszibarackos édességet is, ami abból az államból származik, ahonnan az Elfújta a szél írója, Margaret Mitchell is!
Mivel a honvágyam csak az otthonról hozott ízektől enyhül, ezúttal székelykáposztát főzök. Margit nénje-félét, de magyar fogást Magyarországon – és egy kicsit büszke is vagyok, hogy kezdek „beilleszkedni”. Bár a magyar fogásomnak még mindig otthoníze van, de ezt nézzétek el nekem.
Noha a gyerekkorom őszeinek zakuszkaillatuk van, bármennyire keresem is Budapesten, nem találom a jól ismert füstös évszakot. A vinettás, a paprikás, a paradicsomos, a hagymás őszt. Semmi hazai nincs a levegőben, így már-már beletörődöm, hogy idén bizony zakuszka nélkül maradok. Aztán gondolok egy nagyot.
A serpenyőt, amiben nagymamám főzőcskézett évtizedekig, most én használom, hidat alkotva múlt és jelen között, így diskurálunk mi ketten a fejemben, miközben a miskulanciából kisülnek a poffertjék, azaz a gömb alakú holland palacsinták.
Rohansz a gyerekkel? Meetingre sietsz? Vagy az edzőteremben indítod a napot? Minden helyzetre van egy jó reggelink, amit kedved szerint alakíthatsz!
Az empanada igen látványos, ízletes-fűszeres étel, az elkészítése pedig cseppet sem macerás, úgyhogy amellett, hogy remek szolgálatot tesz maradékmentőként is akár, tökéletes vendégváró vagy bulikaja. Íme, a recept!