Címke: klímaváltozás

A kutatók szerint ötven évvel ezelőtt ilyen hőhullám gyakorlatilag lehetetlen lett volna.

Tombol a hőség Európában. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató azonban figyelmeztet: Magyarország középső része az elmúlt három évtizedben a kontinens egyik leggyorsabban melegedő térségévé vált.

Nem véletlen, hogy az elmúlt két évben csaknem megduplázódott a kávé világpiaci ára.

Nem érdekel, mi lesz évtizedek múlva, túl messze van, úgysem élek már akkor, foglalkozzon vele az, aki ott van – találkoztál már ezzel a gondolatmenettel? Megint azon gondolkodom, felelősséget vállalhatunk-e és hogyan egy olyan jövőért, amit nem ismerünk, egy ennyire iszonyúan változó világban. A gondolataim az izlandi gleccserhumortól az észak-amerikai őslakosokig ugrálnak, amikor megkeresem Frankó Betta tanácsadó szakpszichológust.

A világhírű brit etológustól, környezetvédő szuperhőstől Szabó Anna Eszter vele készült interjújával búcsúzunk. Jane Goodall szavait, tanításait megőrizzük.

A világ több pontján végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a magas hőmérséklet növeli a magzatvesztés, a koraszülés és az alacsony születési súly valószínűségét.

A „last chance tourism” épp azoknak a károknak a mértékét növelheti, amelyek miatt a helyek és természeti képződmények gyorsan eltűnhetnek – de akkor mi lehet az előnye a környezetre nézve?

Hogyan válik arborétummá egy kert? És mit jelent az, hogy „biohalál nem létezik”? Androsovits Petra, a Csodás kertem blog írója indította el Magyarországon a fenntartható kertek versenyét, amelyből kizárta az angol pázsitot, és azt is, ha valaki kertészt fogadott az ültetésre, gondozásra. Szerinte a fenntartható kert nem pénz kérdése, hanem szemléletmódé: alázat, türelem és tanulás a kulcsa. Tapasztalatairól és tanácsairól Sándor Anna kérdezte.

A klímaváltozás miatt fellépő, napon belüli nagy hőingadozás komolyan megnöveli a szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi megbetegedésekben szenvedők körében a halálozási kockázatot. A jelenség hatással van még az infrastruktúrára és a mezőgazdaságra, a jövőben pedig egyre több ember életét befolyásolja majd itthon is.

A fák rossz időpontban hajtanak ki, ami összezavarja a csimpánzokat és a rovarokat, emiatt a madarakat is… szóval nagyon is látható, kézzelfogható, ami történik. A hatodik kihalási hullám közepén vagyunk, és csupán öt évünk maradt, hogy lassíthassuk a folyamatot. Ma 91 éves a legendás csimpánzkutató, ebből az alkalomból fontos gondolataival ünnepeljük őt.