Habár ha belegondolok, mégsem illant el teljesen. Mindig velem van, amikor rá gondolok, és ritkán fordul elő, hogy ne gondolnék rá. A pajzán mondókákra, amiket ovis koromban tanított, majd később a kötelező memoriterekre, amiket úgy próbált meg a fejembe verni, hogy elmutogatta a verssorok eseményeit. A jó kis kártyapartikra, a malmozásra, a mesékre, amiket félig-meddig átköltött, de ettől csak még jobbá váltak.
Asztrológia, vallás, tudomány, ezotéria, spiritualitás: hat teljesen különböző világnézetű ember beszélget a Ki vele! című műsorban arról, hogy miben (nem) hisz.
Mit csinál ma egy teológus? Lehet egy teológus vallástalan? Meg lehet ebből élni? Miklya Luzsányi Mónika válaszolta meg a hivatásával kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket. ⛪
Egy bizarr legenda szerint Jézus sírja Aomori prefektúrában található, Singó faluban, 1935-ben fedezték fel, s mindez persze úgy lehetséges, hogy Krisztus nem halt meg a kereszten, mert megmentette őt japán öccse, Iszukiri. A Megváltó ezek után Japánban telepedett le, 106 éves koráig élt, feleségül vett egy helyi nőt, és három lányuk született.
Tamás ma is példát ad számunkra, hiszen abból a kevésből is, amit a Biblia megmutat belőle, jól látszik, hogy Tamás a gondolkodó, töprengő hívő emberek apostola, aki felteszi a lényegre törő kérdéseket. Azokat, amelyeket mások sokszor tekintélytiszteletből nem mernek feltenni.
Miközben a politikusok a vallásra hivatkoznak, pont maguk vonják ki a spirituális tartalmat belőle.
Istenhez is lehet biztonságosan vagy ambivalensen, elkerülő módon kötődni. Ma már egyre többet tudunk arról, milyen tényezők alakítják a bennünk formálódó istenképet, és az Istenhez való kötődés stílusa hogyan hat a mentális egészségünkre.
Megújult Hello, WMN! estünk második részében Krajnyik Cinti vezetésével Kerepeczki Anna, Kurucz Adri és Milanovich Domi fognak beszélgetni. Olvassátok bemelegítő kérdéseinkre adott válaszaikat, és csapjatok le a maradék jegyekre! (A linket megtaláljátok a cikkben!)
„A világtörténelem során még soha senki nem azonosította magát áltudósnak. Nincs olyan ember, aki reggel felkel, és azt gondolná magában, most bemegyek az állaboratóriumomba, és elvégzek néhány álkísérletet, hogy áltényekkel igazoljam az álelméleteimet” – írja Michael Gordin tudománytörténész. Sokat tanulhatunk tőle és a kollégáitól.
Egy bántalmazás történetének megítélése gyakran az „elhiszem vagy nem hiszem el” kérdéskörre korlátozódik, ami viszont attól is függ, nekünk milyen személyes tapasztalataink vagy tudásunk van a problémáról, illetve mennyire vagyunk képesek elfogadni, hogy a világban olyan dolgok is megtörténhetnek, amelyek ellentétesek a mi élményeinkkel. Ezt járta körül jogász szakértőnk, dr. Gyurkó Szilvi.