Szerzőnk sokunkhoz hasonlóan már épp eléggé belefásult a lassan egy éve tartó bezártságba. Épp ezért esik jól neki is elmerülni az ábrándozásban, amely reméli, reméljük, hamar valósággá válik. De milyen lesz a világ a COVID után? Lehet, hogy ilyen:
„A világ legjobb állatorvosa egy ideje már készített minket lelkileg erre, mégis órákat feküdtünk még vele mindannyian a fekhelye körül, és reménykedtünk, hogy ez megint csak az átmeneti kicsekkolása. Sajnos nem az volt.” Marishka kolléganőnk búcsúja saját Yoda mesterétől, a kutyájától.
Egyedülkarácsony… vagyis, csak majdnem.
A segítő szakmákban örök dilemma, hogy hol van a határ. A szeretet, a kötődés, a bevonódás határa. Szeretheted szociális munkásként a rád bízott gyerekeket? Elmondhatod nekik, mit érzel? Erről a dilemmáról szól Benkő Fruzsi naplója Borsod megyéből.
Mire valaki kimatekozza, hogy fog kinézni a karácsony, ki kivel (nem) találkozik, mi (nem) lesz a menü, ki hova (nem) megy, érzelmileg teljesen kimerül, mintha önmagában a készülődés nem lenne amúgy is stresszes sokszor. De muszáj annak lennie?
Miközben hajszoljuk a térerőt, lóerőt, hangerőt, épp azt veszítjük el, ami olyannyira fontos kéne hogy legyen.
A 16. fáj talán a legjobban. Vagy…?
„Olyan nincs! Kizárt dolog, hogy nem vagy már! Hiszen megbeszéltük, hogy találkozunk! Hazajöttem, hogy lássalak. Azért, hogy beszéljünk és átöleljelek. Azért, hogy megkérdezzem, mit csináljak a versenyen… Hogy elmondj nekem mindent a világ dolgairól, és megnyugtass… Azért, hogy csak együtt legyünk, együtt…”
Korunk a harsányságot kedveli, a hangzavart, a „látványpékséget”. A gátlásos, nehezen oldódó gyerekek hátrányban érzik magukat a nagyszájú, cserfes társaik között. És ehhez jön még a nehezítés, amikor a szülő csupa jó szándékból folyamatosan tépázza az önbecsülésüket azzal, hogy olyat vár el tőlük, amire képtelenek. Nem árt újra figyelmesen elolvasni a szakember tanácsait:
Ha a gyerekkorod azzal telt, hogy a szeretet és a figyelem feltételhez volt kötve, ha csak akkor voltál elismerve, amikor „jó” voltál, akkor nem egy Insta-bölcsességtől fogod megtanulni, hogyan fogadhatod el magad mégis, hogyan érezheted meg igazán, hogy oké vagy.