Ha a gyerekkorod azzal telt, hogy a szeretet és a figyelem feltételhez volt kötve, ha csak akkor voltál elismerve, ha „jó” voltál, akkor nem egy Insta-bölcsességtől fogod megtanulni, hogyan fogadhatod el magad mégis, hogyan érezheted meg igazán, hogy oké vagy.
Mit szeretünk a másikban? Mi az, ami megfog? A snájdig arcél, a kockás has, a hasonló érdeklődés és értékrend, a romantika? És mi az, ami fenntartja bennünk a vonzalmat?
Lenne kedved kommentben folytatni a listát?
És arról, te hogyan ne hagyd…
Nehéz helyzet, de van egy csodamódszer! Kégl Ági írásából kiderül, mi az.
Doffek Gábor kiakad.
Miről beszél a gyerekotthon főnöke a karácsonyi ünnepségen, azaz a szeretet ünnepén azoknak a gyerekeknek, akik még az anyai szeretetet sem ismerik?
Hogyan jut el odáig három testvér, hogy önvédelemből végleg elengedje annak a nőnek a kezét, akit sokáig az anyjuknak hívtak? Mert ha továbbra is mellette maradnak, akkor abba mindannyian belepusztulnak.
Ha a cikk végére nem fogadsz örökbe legalább fél tucat macskát, akkor hiába éltünk!
Tudod-e tartani?