„Nem kéne annyi gyereket csinálni!” – Mit lehet kezdeni a Föld túlnépesedésével?
Túlnépesedés és női emancipáció. Több közük van egymáshoz, mint gondolnád.
Túlnépesedés és női emancipáció. Több közük van egymáshoz, mint gondolnád.
Hány olyan ismerősöd van, akinek, ha megszűnne a munkája, nem tudná kifizetni a következő havi bérleti díjat vagy törlesztőt? És hány olyan embert ismersz, akinek éppen emiatt kellett visszaköltöznie vidékre a vírusválság nyomán?
Ne álljunk már ennyire (ál)naivan a világjárványhoz! Vegyük inkább észre, mi lesz a hosszú távú következménye (nem, nem a virágos réten önfeledten kergetőző, fogyasztói béklyóitól megszabadult emberiség).
Milyen sors vár most egy olyan országra, amelyben sokan eddig is a szegénység, az éhezés peremén lavíroztak, és amelyben szinte mindenki a turizmusból él?
Ha változtatni akarunk, az ítélkezést kell először elengednünk.
Kiforduló világunk.
A tömeges elhízás okai sokkal bonyolultabbak annál, mintsem hogy egy dologra lehetne őket fogni. Az igénytelenség helyett sokkal több köze van az ország gazdaságának fejlettségéhez, a szoptatós kismamák munkalehetőségeihez, a párkapcsolati erőszakhoz, a szabadidősportokhoz, és még egy csomó más tényezőhöz, amikről itt bővebben olvashatsz:
„Betakarom Marikát, a vállára rakom a kezem, és azt érzem, hogy képtelen vagyok otthagyni. Halkan megkérdezem tőle újfent, hogy orvoshoz sem jönne-e velünk, de ő megint elutasít, és eltűnik a takaró alatt.”
Nem vicc: bármelyikünkkel megtörténhet. A lakhatás ma az egyik legnagyobb szociális probléma.
A jövőnek tanulnak.