Címke: manipuláció

„Rosszul emlékszel.” „Nem mondtam ilyet, már megint élénk a fantáziád.” Népszerű manipulációs technika megkérdőjelezni a másik emlékeinek, érzéseinek valóságát – ez az úgynevezett „gaslighting” vagy gázlángeffektus, ami nagyon gyakran fordul elő szülő-gyerek viszonylatban, és erős hatást gyakorolhat a személyiség alakulására. Újraolvasó.

A szülőket mindenért elő lehet venni. Kérdés, hogy érdemes-e. Nem viszi-e félre az önismereti utat, nem gátja-e a fejlődésnek az, ha folyton a múltban vájkálunk, és keressük az ősök felelősségét a saját, felnőtt létünk kudarcaiban?

Egy nő története, aki negyvenévesen is hitte: a szerelem képes újraépíteni, amit az élet már egyszer lerombolt. Egy online ismerkedés, ami ígéretekkel, képekkel és illúziókkal kezdődött – majd lassan, de biztosan szinte mindenről kiderült: hazugság. Amikor a valóság falai leomlanak, csak a szilánkok maradnak, és a kérdés: hogyan lehet felocsúdni az álomból, ha a legmélyebb érzések is hazug alapokra épültek? Olvasói történet.

Megrendítő vallomás az apáról, akit nemcsak a daganat, hanem a szeretet álarcába bújt bántalmazás is tönkretett. Olvasói történet az új feleség árnyékáról és a gyermeki hűségről.

„Hazakísér egy darabig, és ahogy sétálunk, egyszercsak rám néz, hogy mondani akarok-e valamit, de nem, ő akar. Hogy végülis ő egy olyan kapcsolatot keres, amit egyrészt nem hívunk annak semmiféleképpen, és amiben nincs rajta semmi nyomás, hogy beszéljünk és találkozzunk, kedve szerint járkálhat ki-be az életemben és a testemben, és ha nekem ez rosszul esik, akkor lécci legalább ne tegyem szóvá, mert nem akarja magát ettől rosszul érezni."

Miért más az „áldozat” szó jelentése egyéni és társadalmi szinten? Hogyan vált a politikusok eszközévé az, ami korábban az egyén számára is nehezen volt felvállalható? És legfőképpen: vajon minden körülmények között bűn megkérdőjelezni az áldozat szavát? A témában dr. Kővágó Pál pszichológust kérdezte Takács Dalma.

A logikai tévesztések nem jelentik automatikusan azt, hogy az illetőnek nincs igaza – azt viszont igen, hogy gyengén érvel. A gyenge érvelés nem holmi kognitív elitizmus miatt problémás, hanem azért, mert ha hitelt adunk neki, akkor egy idő után egyre nehezebben tudunk majd különbséget tenni megbízható és megbízhatatlan információk között, és mind kevésbé leszünk felvértezve a szándékos manipulációval szemben.

„Rosszul emlékszel.” „Nem mondtam ilyet, már megint élénk a fantáziád.” Népszerű manipulációs technika megkérdőjelezni a másik emlékeinek, érzéseinek valóságát – ez az úgynevezett „gaslighting” vagy gázlángeffektus, ami nagyon gyakran fordul elő szülő-gyerek viszonylatban, és erős hatást gyakorolhat a személyiség alakulására.

A szülőket mindenért elő lehet venni. Kérdés, hogy érdemes-e. Nem viszi-e félre az önismereti utat, nem gátja-e a fejlődésnek az, ha folyton a múltban vájkálunk, és keressük az ősök felelősségét a saját, felnőtt létünk kudarcaiban?

Mi lesz velünk, ha már a szemünknek sem hihetünk?