A húszas éveimre teljesen kikopott a mozgás az életemből. Néha elfogott ugyan a buzgóság, hogy valamit azért mégiscsak kéne csinálnom, ám a motivációm nem volt a legmegfelelőbb: kizárólag a hiúság hajtott. Azt reméltem, ha elmegyek pár alkalommal aerobikra, máris egy fiatal Jane Fonda válik belőlem. Ma viszont már máshogy viszonyulok a sporthoz.
A teljesítménykényszer, az örökös versenyeztetés, ne adj’ isten a gyakori beszólások életre szóló kudarcélményt okozhatnak a nem klasszikusan sportos gyerekeknek. Mit tehet az ember szülőként, hogy mégse utálja meg a testmozgást?
Hétvégék a pálya szélén, nyaralás helyett edzőtábor. Kinek ismerős?
Te is most jöttél rá, hogy sürgősen vissza kéne térni a sporthoz, és újra formába hoznád magad? Eláruljuk, hogyan működik az izommemória, és mi történik, ha szüneteltetted a testedzést egy-két hétig, hónapig.
Síelés, evezés, szörfözés, libegőzés – ezeket, és még sok már sportágat próbálhatnak ki a gyerekek egy szuper kezdeményezés keretében.
Hogyan segíti a karriert a mozgás? Miért fontos a gyerekkori sport a későbbi munkavállalásban? Egy friss kutatás kimutatta.
A gyerekek állítólag a mozgás szeretetével születnek, nekünk csak rá kellene kapcsolódnunk erre. De miért megy sokszor mégis olyan nehezen? Miért szűnik meg a lelkesedés, ha elkezdenek sportolni? És mit lehet tenni a(z egyébként teljesen természetesen) lusta kamaszokkal? Both Gabinak három is van otthon, hallgassatok rá:
Ha együtt sportolnak a különböző generációk tagjai, megerősödhet a kapcsolatuk.
Rendszeresen sportolsz, figyelsz az étkezésedre, szeretsz jól kinézni? De vajon tényleg egészséges, amit magadért teszel?
„…a sport valójában sokkal gyilkosabb közeg, mint a civil. A szakmában azt is mondjuk rá: akváriumverseny, mert sok az eszkimó, és kevés a fóka. Ezen a területen egy civil valószínűleg elpusztulna…”