A gyerekkori szaladgálásból futóedzés, majd teljesítmény válik. Aztán felnőttként azon merengsz: ha nincs adat egy tréningről, versenyről, megtörtént-e egyáltalán? És nekidurálnád-e magad az újabb távnak, ha előre tudod, nem marad majd digitális nyoma?
„A tojáshéjakon lépkedős technikával sem sikerült kivédeni, hogy a teljesítményértékelésről kilépve ne érezze magát az ember egy rakás szarnak, de legalább megbántva” – írja pedagógus szerzőnk az újonnan bevezetett értékelésről.
A világhírű amerikai pszichológus, Daniel Goleman azt mondja, a vezetők és – részben rajtuk keresztül – a munkatársak érzelmi intelligenciájának fejlesztése az egyik legfontosabb válasz, amit a jelenkor kihívásaira szervezeti szinten adhatunk. Vegyük sorra, hogy miért!
A kényelemorientált munkahelyi kultúra közelebb áll a Z generációsok többségéhez, mint a teljesítmény vagy a versengés, ám ez nem azt jelenti, hogy egész nap babzsákokban lazsálnának. De akkor mit?
Nem mindegy, hogyan beszélünk arról, amit az olimpiai sportversenyeken látunk. Nem mindegy, mit tartunk nagy teljesítménynek, hogyan viszonyulunk a sportolók testéhez, és más nemzetek sportolóihoz. Az olimpia több mint sport – a gyerekeink számára is.
Az olimpián nüanszok döntenek a sportolók között: századmásodpercek, aranytusok, utolsó pillanatos labdaszerzések. Hogyan lehet ezt idegekkel bírni? Tényleg fejben dől el a győzelem? A mentális felkészültség szerepéről Kovács Krisztinával, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem adjunktusával beszélgetett Milanovich Domi.
„Ti Hell (Pokoli) Ultrának hívjátok ezt a versenyt, de szerintem tévedtek. Én még soha ennyiszer nem éreztem magam ilyen közel a mennyországhoz! Csak az emberek hajlamosak elfelejteni: ahhoz, hogy oda jussunk, előbb bizony meg is kell halni.”
Szóba került, hogy betiltanák a 18 éven aluliak számára az energiaitalok vásárlását. Dr. Gyurkó Szilvi szerint azonban a probléma ennél sokkal, de sokkal összetettebb, a rendszerszintű gondokat pedig nem lehet egy sima tiltással megoldani.
Nagy életfeladat, hogy felnőttként is képesek legyünk az ismeretlentől való félelmünket a kíváncsiság izgalmává alakítani, időről időre megújulni, és a folyamatosan tanulás révén otthon lenni a világban.
Bár a mérgező mondatok általában a kinézetünkkel, a teljesítményünkkel, az érzelmeink kifejezésével kapcsolatosak, valójában nem rólunk szólnak. Mire érdemes figyelnünk, hogy ne adjuk tovább őket? Pszichológusokat kérdezett Simon Eszter.
WMN Aktív
WMN Aktív