Régi és új motorosok, könnyen barátkozók és introvertáltak, egyszóval mindenféle szülők újra a „pályán” – vagyis a szülői értekezleteken, a délutáni közös gyereklegeltetéseken, és mindenféle kalandokon. Ti hogy bírjátok? Elmondjuk, mi hogyan.
És nektek milyen vicces hülyeségeket adtak be a szüleitek? Esetleg ti vetettetek be őrületes baromságokat egy-egy helyzet kezelésére? Írjátok meg nekünk kommentben!
„Akkor ki most a felelős szülő? Aki veszélyezteti a nagyszülőket, a saját gyerekét, az óvodai dolgozókat? Aki úgy dönt, hogy ezentúl évi négy-öt hónapot nem dolgozik, és nem keres pénzt? Aki napi nyolc órára a képernyő elé ülteti a gyerekét? Aki nappal gyereket nevel, éjszaka meg dolgozik?” – teszi fel az őrjítő kérdéseket szerzőnk, Kerekes Anna.
„Miért nem bíznak a szülők a gyerekeikben jobban? Miért nem bízzák a játék irányítását a szakemberekre? És miért üvöltenek így a lelátóról?”
„Ha beteg az asszony, akkor kifekszi, érted? Te meg kiszolgálod és ápolod. Ellátod a kölköket, bevásárolsz, főzöl, mosol, vasalsz – amit kell. Nyivákolás nélkül. Lesz*rom a kifogásaidat és a tesztoszteronszintedet!” – Herczeg Zsolt kifakad. Értünk. Mindenkiért.
Napközis vagy ottalvós? Hány éves kortól menjen táborba a gyerek, és egyáltalán milyenbe? Mennyire biztonságos most közösségbe engedni? Táborkisokos a nyári szünet küszöbén.
Mi a halál? Régi barát? Egy hely, ahová már oly sokan eltávoztak előttünk? Mire tanít, ha elbúcsúztatjuk mindkét szülőnket? Merhetünk szeretni a lehetséges veszteség árnyékában is?
Nagyon sok szülő azt teszi fókuszba, hogy minek hol a helye, és hogy védekezni kell, nehogy valami olyasmi történjen, amit nem akarunk. Na de mi van a szexuális kultúrával? Az élvezettel? A saját határainkkal, az intim szféra jelentőségével? Mi van azzal, hogy a filmekben egy másfél perces numera a falhoz dőlve egyszerre okoz orgazmust a két félnek – és ehhez képest, mi van a realitással? Szabó Anna Eszter szexuálisfelvilágosítás-élményekről beszélgetett:
„Megijeszt, hogy idén leszek harminc. Mert nem tudok nem arra gondolni, hogy mi van, ha éppen négy év múlva én is meghalok. És nemhogy gyerekem, de normális párkapcsolatom se lesz addig már. Nincs, jó ideje. Pedig szeretnék.”