Milyen, ha valaki boreouttól szenved? Nem talál semmilyen kihívást a munkájában, úgy éli meg, hogy nem tud fejlődni az adott pozícióban, egész egyszerűen azt érzi, nincs értelme, célja a munkavégzésének.
Mi lesz velünk, ha az utolsó segítségünk is otthagyja a szakmáját, mert nem bírja tovább?
„Még a szülőcsoportokban is azt látom, hogy nagyon gyakran az anya énideje akkor legitim igazán, ha a „boldog mama, boldog baba” jegyében telik, tehát még a pihenőidőt is akkor tudja bűntudattól mentesen megélni sok ember, ha azzal legalább áttételesen a gyerekének tesz jót” – mondja riportunk pszichológus szakértője, akivel a szülői kiégésről beszélgetett Kerekes Anna.
Vigyázz magadra, Szilvi! Egy picit veled megyünk mi is. Szeretünk, drukkolunk – és várunk vissza.
Mikor és mire mondtál utoljára nemet?
Karanténfáradtság, nyomasztó terhek, tengernyi feladat, konferenciahívások, háztartás, miközben 0–24-ben nyakadon a család… Így tudod elkerülni, hogy ne betegedjél bele, és ne égj ki tőle:
Ha valahol boldog vagy, eszedbe sem jut továbbállni?
Boldogság, gyere haza!
„A lelkem mélyén mindig azt éreztem, színész vagyok. Majd mikor eldöntöttem, hogy váltok, nem éreztem mást, csak azt: árva vagyok.”
Egy jó tanuló kislányból egyszer csak motiválhatatlan, egykedvű diák lesz. Mi történt? És hogyan lehet segíteni neki? Igaz történet a gyermekvédelemből.