„Szerintem jegyeket adni úgy, ahogy van, faszság. Tovább megyek, ez a mi elavult oktatási rendszerünk úgy ahogy van, kuka. És ennek semmi köze ahhoz, hogy épp melyik politikai oldal vezeti az országot, és kik vannak ellenzékben. Ennek ahhoz van köze, hogy azóta, hogy a mostani rendszer létrejött, a világ nagyon megváltozott” – Szabó Anna Eszter véleménycikke:
„A sokadik bizonyítvány után már csak a keltezés és aláírás volt hátra. Így lettem osztályfőnökként Budapestné.”
Valóban arra van szüksége egy gyereknek, hogy az egész iskola elé kihíva dicsérjék meg? Vagy hogy a szülő saját profilképének állítsa be a kitűnő bizonyítványt? Dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogász szerint így tudod jól dicsérni a gyereket, hogy az neki is sokat jelentsen:
„A legjobb duma a nagyobbik öcsémé volt: »lett két négyesem«. Mire gondol az átlagos halandó? Szegény gyereknek lett két négyese a csupa-csupa ötös között. És még sajnálták is. Ő meg csak lehajtott fejjel somolygott. Nem egészen így volt. A többi jegye ugyanis hármas volt."
Hogyan tudja egy szülő értelmezni a félévi bizonyítvány jegyeit? Mit bizonyít a közepes vagy az elégséges? Hogy a gyerek nem érti a tananyagot, nem készül rendesen? Vagy ennél sokkal összetettebb, mélyebb rétegű az osztályzat? Igazságos, jogszerű dolog vajon a késést, a hiányzó tanszert rossz jeggyel büntetni? Ezekről a nagyon fontos kérdésekről szól a WMN gyerekjogászának legújabb írása.
Teljesítménykényszer, fegyelem, bizonyítvány. Ez nagyon rosszul hangzik. Törődés, figyelem, szeretet. Ez meg nagyon jól. Szőke András klinikai szakpszichológus felfedi a kettő közti összefüggést. Rajtad is múlik, milyen bizonyítványt hoz a gyereked!