„A közoktatás szétb.ssza a családot” – Egy szülő kétségbeesett beszámolója
Egy család története a beiskolázástól az iskolaváltáson át egy újra mosolygós gyerekig. Nem kevés tanulsággal (és „aha”-élménnyel).
Egy család története a beiskolázástól az iskolaváltáson át egy újra mosolygós gyerekig. Nem kevés tanulsággal (és „aha”-élménnyel).
A csodát kutatni az iskolában…
De jó lenne, ha minden tanár tudna írni – legalább magának – valami hasonlót!
Az oktatásügy problémái egy fiatal pedagógus szemével.
Ha cukorbeteg a gyerek, sok helyen élből elutasítják. Hiába rendelkezik a törvény erről másképp.
„Jelenleg ott tartunk, hogy egy valódi felelősséget érző szülőben joggal merül fel a kérdés, vajon elengedheti-e a gyerekét iskolába? Biztos lehet-e benne, hogy ami reggel nyolc és délután négy között történik, az a gyerek érdekét szolgálja?”
Mi szükség a függvénytáblázatra és a mondatelemzésre? Miért nem tanítanak pluszban a gyakorlati életben is használható dolgokat?
Az iskola kiöli a kíváncsiságot, elveszi az egyéniséget, leszoktat a játékról, az önállóságról, egyengyerekeket akar látni, akikkel nincs semmi probléma. Ezt nem mi állítjuk, hanem maguk a gyerekek egy angliai felmérésben. A magyar gyerekeket hivatalosan meg sem kérdezik erről.
Bevallása szerint szinte mindent „a Telekinek" köszönhet olvasónk, aki mára szintén tanárként dolgozik. Az oktatásban zajló tiltakozás élére álló zuglói gimnázium volt diákjaként úgy érezte, nem bírja tovább magában tartani, amit gondol. Úgyhogy leírta és elküldte nekünk. Íme!