„Négy év öröme és bánata 15 orgonaillatú percbe öltöztetve” – Beszámoló egy (sajnos csak képzelt) magyarországi ballagásról
Ha az embernek van képzelőereje, még a vírus sem gyűrheti maga alá a terveit és az álmait!
Ha az embernek van képzelőereje, még a vírus sem gyűrheti maga alá a terveit és az álmait!
Példakép nem válik akárkiből. nem csak példakép, iránytű.
Néha csak egy végső búcsú árán lehet túlélni
Az utolsóként távozó pedagógust kérjük, majd kapcsolja le a villanyt! Újabb búcsúlevelet kaptunk…
A vetélés traumája…
Van, ami nem múlik el. Tényleg nem.
„Nem kacagott a színházban és nem sírt a moziban. Sok-sok éve a kert vége volt a legtávolabbi pont, ahova eljutott. Én elégedettnek láttam, boldognak azonban ritkán.”
Mert ideje van az elengedésnek és ideje van az újrakezdésnek.
Szomorú, szép búcsú, ami épp annyira finom és zökkenőmentes, mint amennyire belemar az ember szívébe.
Érzékeny pillanat a szalagavatón: amikor ráébredsz, a hosszú évek fáradhatatlan vetése után lassan elérkezik az aratás is.