Címke: hajléktalanság

A Szegénységről méltósággal sajtódíj különdíjasa lett 2026-ban a WMN! Fiala Borcsa újságíró és Hámori Zsófia fotós Aranka történetét mutatták be, aki három évet élt hajléktalanként. Aranka előtte gazdasági vonalon dolgozott a médiában és a Parlamentben is, de volt jól menő vállalkozása is, a munkáin keresztül pedig bejárta a fél világot. A riportban elmesélte, milyen tényezők sodorták bele a hajléktalanságba, mik a kilátásai, és mik azok a dolgok, amik nap mint nap erőt adnak neki

A prostitúció, a szerhasználat, a mentális betegségek generációkon átívelő köreit mutatja be Mark Laita videósorozata. Maga a tömény nyomor, mégis érdemes megnézni. Újraolvasó

Lukács Péter tehetséges gyerekként indult, de a diagnosztizálatlan ADHD, a szorongás és a depresszió lassan kisiklatták az életét. Londonba ment szerencsét próbálni, néhány hónap múlva már az utcán élt. Története a hajléktalanság „halálzónájáról” és a visszakapaszkodás esélyéről szól.

Az elmúlt 16 évben sem a lakhatási szegénység nem csökkent, sem a hajléktalanságban élők helyzete nem javult – sőt, a gyerekszegénység csaknem háromszorosára növekedett, írta Fiala Borcsa a Látlelet-sorozat cikkében. Teller Nóra szociológussal járták körül a lakhatási szegénység és hajléktalanság kérdéseit, ebből emeltünk ki 5 erős gondolatot

Kik a legveszélyeztetettebbek a hajléktalanság szempontjából? Teller Nóra szakértői interjúja a Látlelet sorozatban.

Hajléktalanság Magyarországon: lakhatási válság, amely már a középosztályt is elérte. Videós összefoglaló az elmúlt 16 évről.

Mi történt az elmúlt 16 évben a hajléktalanság és a lakhatási szegénység területén Magyarországon? Valóban igaz, hogy „senkit nem hagyunk az út szélén”? Számok, sorsok és rendszerszintű kérdések – Teller Nóra szociológus segítségével néztük meg, lett-e valódi előrelépés, vagy csak mélyül a válság.

Az idei extrém hidegben volt, hogy kétszer annyian szorultak hajléktalanellátásra, mint amennyi kapacitás rendelkezésre állt a budai intézményekben.

Van, akinek a származása, másnak az életkora vagy az egészségi állapota nehezíti a továbblépést. A SZÉRA átmeneti otthonában mégis igyekeznek olyan karácsonyt teremteni, mint bárhol máshol: fát állítanak, főznek, és közben esélyt adnak egy stabilabb életre.

A gyerekotthonban élő fiatalok joga, amint betöltik a 18. életévüket, megszűnik az otthoni ellátásra. Milyen lehetőségeik vannak a gyerekeknek, akiket máról holnapra az utcára raknak? Mi a baj az utógondozó intézményével? És mik lehetnének a megoldások ebben a nehéz helyzetben? Ezekre kerestük a választ a Világszép Alapítvány szakembereivel.